sablonmentes

Jordánia? Kisbabával? Simán! A közel-keleti ország minden szempontból tökéletes úticél kisgyerekkel is, hiszen rengeteg a kaland, az élmény, a látnivaló kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ráadásul a helyiek gyermekszeretete egészen elképesztő, úgyhogy nincs más hátra, mint irány az 1001 éjszaka meséi – ehhez pedig összegyűjtöttem a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, hogy minden simán menjen a fapados repüléstől az autóbérlésen át a szállásokig.

Na de kezdjük az elején…hogy miért éppen Jordánia? Ezer okot tudnék felsorolni: az emberek, az ételek, Petra, Jordán-folyó, római romok és persze az arab kultúra. Nekünk azért esett a választásunk rá, mert turisztikailag teltház van mindenhol új év környékén, de ide egészen olcsón tudtunk repülőjegyet venni, és csak egy helyen volt teltház, de arról később. Ammanba repültünk és Eilatból vissza, és ezzel rögtön két részre osztottuk az utunkat: Petra, Holt-tenger, Amman, majd busszal le Akabába és onnan a környék: Vörös-tenger, Akaba, Wadi Rum és a végén egy kis nosztalgiázás Eilatban, hiszen 3 éve már jártunk itt. Rengeteg élménnyel és kalanddal lettünk gazdagabbak az út által ismét, és csak bátorítani tudnék mindenkit az ország felkeresésére – ehhez pedig összegyűjtöttem mindent a hátizsákos utazástól a szállásokon át a programokig - amit tudni érdemes indulás előtt.

1. Pakolás

Hátizsákos utazók vagyunk, soha nincsen feladott poggyászunk – ezt egy tengerentúli járatnál nem nehéz megoldani (akár 3-4 hétre sem, hiszen a kézipoggyász egy nagyobb, 6-7 kilós hátizsák lehet, abba meg minden belefér, ami az élethez kell, a többire meg úgyis ott van a Mastercard), azonban a fapados járatoknál már kicsit trükkösebb a dolog, hiszen a Ryanair ingyenesen felvihető minipoggyász-mérete egészen pontosan 40x20x25 cm (a babáknak felvihető minimálisan nagyobb). De simán megoldottuk a bepakolást 10 napra mindhármunknak ezekbe a táskákba is, az alábbiak szerint:

Szükség esetén simán meg lehet oldani a ruhák kimosását, pelenkát és egyéb gyerekcuccokat is ma már a világ szinte összes részén be lehet szerezni, így felesleges túlpakolni magunkat. Spóroljuk meg a feladott poggyászok árát másra, hiszen szükségünk lesz rá.

A pakolás előtt mindig megnézzük az adott hely időjárását és próbáljuk ennek megfelelően minimalizálni a ruhákat. Ma már szinte mindenből lehet jó áron technikai ruhákat venni (póló, túranadrág, törölköző), mi ezeket használjuk, mert könnyebbek és kisebb helyet foglalnak el. Igazából mi is egy folyamat végére jutottunk el idáig, tehát ha nem megy elsőre, akkor ne lepődj meg. Talán a két legfontosabb dolog amit betartunk: nincs millió sminkcucc és az sincs, hogy „nem tudom, hogy melyik ruhához lesz kedvem”- azt használjuk ami van, és az út végére mindent használunk.

2. Repülés

Gyerekkel való utazás első akadálya a repülés szokott lenni. Mi már legalább 10 repülést megcsináltunk Poldival, és itt vagyunk. Szerintem csak azért, mert a gyerek sírhat a repülőn, ne maradjunk otthon, hiszen sírhat a boltban, otthon, az utcán és ennyi. Ilyenek a gyerekek. Amikor szopizott, akkor a fel- és leszállás alatti időre próbáltuk időzíteni a szoptatást, mostanában a cumi és az itatás segítségével próbáljuk segíteni a légnyomás kiegyenlítést. Volt olyan utastársunk, aki pánikolva menekült, mert gyerek ült mellette, de volt, aki játszott vele. Azért is érdemes időben repülni a babával, mert 2 éves kor alatt még nem jelent nagy anyagi terhet a repjegy, bár a fapadosok nem annyire jófejek, mint a klasszikus légitársaságok. Néha Poldi jobban viseli a repülést, mint mi. Néha felsír, de hamar megnyugszik és, tapasztalatunk szerint más gyerek sem üvöltötte végig az utat. Ha elindultok, akkor biztosan meg tudjátok oldani!

3. Határátkelések

Jordánia vízumköteles, és sajnos Poldi után is kell vízumot fizetni. Egyszeri beutazásra szóló turistavízum felvehető az ammani repülőtéren, az aqabai közúti és tengeri határátkelőhelyen (díja 40 jordán dínár/JOD – 1 dínár pedig körülbelül 420 forint), valamint az aqabai repülőtéren (díjmentes). Interneten ajánlott azonban előre beszerezni a Jordan Pass-t azoknak, akik legalább három éjszakát terveznek eltölteni Jordániában. Ez magában foglalja a vízumdíjat, valamint sok belépő árát is (Petra, stb., így sokat tudunk vele spórolni is). A repülőtéren ügyelni kell arra, hogy a beléptetést igazoló bélyegzőt beüssék az útlevélbe. Kilépéskor ennek hiánya esetén a tartózkodás illegálisnak minősülhet. Nem javaslom ide-oda utazni Jordáni és Izrael között, nem nézik jó szemmel és külön vízum kell a többszöri belépésre. Már volt izraeli pecsét az útlevelünkben, de simán beléphettünk az országba, tehát ez nem gond. Visszafelé Aqabából taxival mentünk el a határig, ami 5-10 JOD (alkudjatok, simán adják 5-ér, mi 10-et tettünk félre, de 5-ért vittek el, a maradék 5-ből még beszereztünk pár doboz sört), ott egy elég komoly ellenőrzésen estünk át, ami el is tartott vagy egy órát. Az útlevelünket vagy 5-ször ellenőrizték, de mindenki nagyon kedves és segítőkész volt. Sajnos gyerekkel is ki kellett várni a sorunkat.

4. Autóbérlés, közlekedés

Az első kalandunk itt kezdődött. Az Auto Nation-nél béreltük az autót, ami napi 25 USD (1 dollár az egyszerű számítás kedvéért 300 forint) volt elvileg teljeskörű biztosítással, ami akkor fizet, ha van rendőrségi papírod, de ahogy ott elmagyarázták, ha valaki akkor okoz kárt az autóban, amikor te nem vagy ott, akkor nuku rendőrségi papír és fizetni kell, de ha még fizetünk 10 USD-t naponta, akkor ez sem gond. Nyilván lehúzás, de mivel csak 3 napról volt szó, belementünk.

Cserébe egy nagyobb autót kaptunk, automata váltóval és ingyen adták a gyerekülést (mi mindig a legkisebb autót béreljük, hárman simán elférünk, csomagokkal együtt). Azt javaslom, hogy simán foglaljatok autót, az extrákat ott intézzétek, jobban jöttök ki. Az is helyi specialitás, hogy tök üres tankkal adják az autót, de 300m-re van egy benzinkút. A benzin ára hatóságilag szabályozott lehet, mivel mindenhol 0,77 JOD, vagyis olcsóbb az itthoni áraknál. Az autóval hamar megbarátkoztunk, Poldi kényelmesen ült a gyerekülésben, szóval indultunk is Wadi Musa-ba, azaz Mózes Völgyébe. A közlekedési morál kicsit olyan, mintha itthon mindenki szlovák rendszámos böhöm BMW-vel közlekedne, vagyis az index használata tilos, és a sávok is csak tájékoztató jellegűek, de alapvetően mindenki figyel mindenkire, a gyalogos meg figyeljen az autóra.

5. Tömegközlekedés

A helyiek iránytaxikat használnak, ami nem kifejezetten gyerekbarát és meghatározott menetrendjük sincs. Mi nem közlekedtünk velük. Használtuk viszont a JETT-buszt, ami egy egészen jó szolgáltató. Amman és Aqaba között fizettünk 16 dínárt a közel 5 órás útra, amelyen Poldi ingyen utazott. A buszon lehetett italt venni és WC is volt, bár mi nem próbáltuk ki. Pontosan indult és időben érkezet. A turistásabb helyeken a sima taxi is a tömegközlekedés alternatívája, például Aqabából egy 12km-re levő strandra 2 JOD-ot fizettünk a taxisnak, de itt becsatlakozott még 2 turista. A helyiek csak 0,5 fizetnek, szóval itt is megvan a turista felár, arról nem is beszélve, hogy előszőr 10 JOD-ról indult az alkudozás, de később csak mondtuk az 1 JOD/fős árat és ilyenkor már nem alkudoztak, mert tudták, hogy tudjuk. Wadi Rum-ba, ami 71 km, volt 20 JOD-ért vittek el és hoztak is volna, ha aznap jöttünk volna vissza. Ez az út egyébként helyi busszal 4 JOD/fő lett volna, de csak délben ment busz és mi már reggel ott akartunk lenni.

6. Szállások

Mi nem sokat szoktunk foglalkozni a szállással, hiszen csak alvásra használjuk, így mindig az olcsóbb kategóriában keresünk úgy, hogy minden látványosság sétálótávolságra legyen (bár nekünk az 5-10km is sétatávolság, szóval ez is relatív). Ezen az úton azonban kétszer is kivételt tettünk, és mind a kettő hatalmas élmény volt.

Wadi Musa, ahonnét gyalogosan elérhető Petra bejárata, széles spektrumban kínálja a szállásokat. Az első napra egy nagyon olcsó szállást kerestem, mivel tudtam, hogy másnap igazi luxusban lesz részünk, amiről Timi (nekem Kitti) nem tudott. Nem keresgéltem sokáig. A Hidab hotelre esett a választás, ami a legolcsóbb volt, aminek saját fürdőszobája volt, az ára pedig 20 JOD volt. Arról persze nem tudtam, hogy az ágyból szépséges panoráma nyílik a WC-re - ilyet még soha nem láttam! A lényeg, hogy 3 ágyunk volt és ami tényleg fontos: volt fűtés, ami babával utazóknak kötelező ebben az időszakban, hiszen éjszaka 3-4 fok is lehet decemberben. A szálloda tiszta, a kiszolgálás kedves volt. A központ pedig 500m, ahol számtalan kiváló étterem van. Alapvetően azt lehet mondani, hogy 20 JOD körül van a számunkra lakható szállások ára, ami körülbelül 8 500 HUF.

Ennyiért béreltük Ammanban is a szállásunkat (Jordan River Hotel):

és az Aqabai szállásukat is (ott az Aqaba Roza Beach Hotel 9-15 JOD volt szobatípustól függően):

A szobák tisztaságával nem volt gond, de a fürdő nem volt patika tisztaságú. Természetesen magasabb árért magasabb minőség jár. Ezzel együtt azt vettem észre, hogy ezekben a hotelekben is számos gyerekes család volt, szóval nem kell megijedni tőle.

Aztán itt vannak a nagyon luxus, egyedi hotelek. Ebből kettőt próbáltunk ki. Az első a Petra Bubble Luxotel, aminek az árát azért nem írom le, mert ajándék volt, de legyen annyi elég, hogy az egyik legdrágább hotel, amiben valaha megszálltunk.

Maga a hotel káprázatos megoldással rendelkezik, gyakorlatilag egy nagy lufiban aludtunk. Szerintem itt beszéljenek a képek!

Itt nem volt kérdés a tisztaság, a kiszolgálás, az ételek és a gyerekhez való hozzáállás sem - bár az sehol sem volt gond. A legjobban a fűtött jakuzzit élveztük.

Esti programként a hotel szervez 20 JOD-ért Petra éjszakai túrát, ahol mécsesekkel világítják ki a romvárost, de mi inkább maradtunk élvezni a szállásunkat és a beduin zenészt a beduin sátorban, amit legalább annyi mécsessel világítottak ki, mint Petrát.

A másik nagyon menő, luxi szállásunk a Memories Aicha Luxury Hotel:

Itt van mindenféle „szoba” ami egy káprázatos szurdokban fekszik és - ezt senki ne mondja el Elon Musknak - a Marson van, vagyis Wadi Rum-ban. Csodálatos színek, káprázatos étterem és tökéletes élmény!

Innen is szerveznek mindenféle túrákat, de elég drága. Mi úgy oldottuk meg, hogy Wadi Rum falujában megalkudtunk egy beduin fickóval, aki gyakorlatilag fél áron megoldotta a 4,5 órás Jeep-túrát a sivatagban, és így is mindenki jól járt. A szafarik a hossztól és a látogatott helyek számától függően 30-170 JOD között vannak. 30-40-ért már egész jó túrát lehet csinálni. Egyik hotelben sem lehet alkoholt kapni, tehát aki egy üveg borra vágyna, hozzon magával.

Vannak sokkal olcsóbb megoldások is 6 JOD/főtől, de ezek egyszerű sátrak fűtés és fürdő nélkül. Ezt simán bevállaltuk volna egy napra, de ugye itt megint meg kell jegyeznem, hogy éjszaka 0 fok közelében lehet a hőmérséklet és egy picivel ez nem annyira szórakoztató, de nyáron vagy baba nélkül ajánlom a többi ilyen helyet, nagyon jól néznek ki!

7. Túrák, programok (gyerekkel)

Egyáltalán nem is vittünk magunkkal babakocsit és ez nagyon jó döntés volt. Mivel az aktív pihenők közé tartozunk, így napi 15-20 km szoktunk sétálni és ezek elég gyakran terepen történnek. Ha a sivatagba vagy Petrába mentek, a babkocsit nem tudjátok használni a terepviszonyok miatt, csak magatoktól vennétek el az élményt! Lehetetlen lépcsőket mászni, amiből Petrában van néhány (a Kolostort például 850 lépcsőfokon át lehet megközelíteni), és a homokdűnére sem vezet kikövezett út.

A hordozás viszont hihetetlenül praktikus, gyakorlatilag van egy biohátizsákod, amivel oda mész, ahova akarsz, legyen az strand, szikla, dűne vagy a város forgataga. Eleinte nekünk is voltak kétségeink, vajon egy 3-4 órás túrát meg tudunk-e oldani? Mindent is meg tudtunk oldani! Persze néha hagyni kellett Poldit rohangálni, kimozogni magát, de rövid idő múlva magától mászott vissza a helyére. Talán így még közvetlenebb részese az élményeinknek, vagy a perspektívát szereti, esetleg a szülői közelséget, de a lényeg: nem voltunk akadályoztatva semmilyen aktivitásunkban és láthatóan mindenki élvezte a túrákat, kirándulásokat, felfedezéseket. Arról nem is beszélve, hogy a délutáni alvást is a hordozáshoz időzítettük, mert háton ringatózva békésen tudott szundítani. Mi erre a kirándulásunkra már feketeöves hordozók lettünk, mert már egészen pici kora óta a hordozást preferáltuk.

A vörös-tengeri strandolásról Aqaba környékén még annyit megjegyeznék, hogy kétféle strand van: a privát és az ingyenes. A privátok kb. 10 JOD-ba kerülnek transzferrel. Ezek jól fel vannak szerelve ágyakkal, tusolóval. Aki nem szeretne ennyit költeni, nyugodtan mehet az ingyenes partokra. Itt is vannak árnyékolók, takarítják a szemetet és árulnak vizet, teát, kávét és shishát. Mi bevásároltuk a szokásos hobiszt és vizet és a Japanese Beach-re vagy a South Beach-re mentünk, mindkettő ingyenes és nagyon szép korallzátonyok vannak 10-20 m-re a parttól, színes halakkal és elsüllyesztett katonai tankot vagy repülőt is láthatunk sznorkelezve.

Ha sznorkelről elfeledkeztetek, 15 JOD-ért lehet a városban kapni. A part köves, így a láb védelméről érdemes gondoskodni, ha nem akarunk balerinaként tipegni. Ha valaki a Holt-tengerhez megy, akkor a strandolásnál NE engedje be a gyereket a vízbe, mert minden nyálkahártyát fájdalmasan csípni fog az extrémen sós víz. A  legcudarabb az, ha a szembe megy és reflexesen a vizes kezünkkel próbájuk dörzsölni, tuti vonyítás még a felnőtteknek is. Ha ez mégis megtörténik, azonnal mossuk le mindenünket normál vízzel!

8. Ételek

A legjobb és legkülönlegesebb 20+8 jordán ételről már elkészült a gasztrobejegyzésünk Timi tollából, amelyet ITT olvashattok. Néhány szóban azért én is kitérnék rá. Mi általában reggelire pékségben vásároltunk hobiszt, helyi kenyeret. Ennek volt egy zaatarral megszórt változata, amiért rajongtunk. Nagyon finom! Ez fél dínárból megvolt, ami 6-8 kenyeret jelentett és estére is fogyasztható állapotban volt, így ez volt a tartalékunk. A másik kedvenc reggelizős menü a falafeles szendvics, amiből kettő kerül extra 8-10 falafellel 1 dínárba. Ez a legolcsóbb.

Eggyel drágább a helyi standok, ahol 2-4 dínár között mindent lehetett venni a shawarmátol a kebabig. Mi rendszeresen ilyen helyeken ettünk. Az olcsóbb éttermekben 5-8 dínár között van egy főétel, közöttük a helyi kötelező a mansaf. A jobb éttermekben 9-12 dínár között van egy fogás. Szerencsére kipróbáltunk egy nagyon exkluzív éttermet is a helyi barátunknak köszönhetően, de azt nem mi fizettük így az árát sem tudom. Az ételek mindenhol nagyon finomak, frissek és nagy adagok voltak. Lévén Poldi azt eszi, amit mi (a BLW-nek köszönhetően a hozzátáplálás kezdetétől), így nem volt gondunk sehol az ő kajájával sem.

9. Italok

Az ország muzulmánok által lakott többnyire, akik nem isznak alkohol, de minden utcasarkon lehet kávét , teát és shishát kapni. Mindenkinek a kezében ott van valamelyik reggeltől estig. A kávét egy felmelegített homokban forralják össze a vízzel és öntik bele a pohárba, aminek az aljára ülepedik le a zacc. Teát általában cukorszirup édességűre édesítik, de több helyen már megkérdezték, hogy kérünk-e bele cukrot. Kötelező mindenféle teát és kávét megkóstolni!

Az alkoholos italok beszerzésével már kicsit több a macera. Néhány helyen csak 5*-os szállodában lehet italt kapni elég borsos áron. Petrában a büfében például 6 JOD volt, de hát éppen karácsony volt, így vettünk egyet, hiszen a plakáton is az állt, hogy ha Petrában vagy, igyál Petrát!

Ammanban és Aqabában már vannak italboltok. Ammanban 3 JOD körül volt a legolcsóbb sör egy üveg helyi bor 15 Jod. Aqaba más adózási zónában van, ott 1- 1,25 volt a legolcsóbb sör, egy Corona 1,5 egy üveg bor 10 JOD volt. Az éttermekben csak néhány helyen lehet szeszesitalokat kapni, azokon a helyeken, ahol muzulmán a tulajdonos, biztosan nem árulnak ilyesmit. Ennek ellenére azt mondták, hogy Ammanban 10-ből 7 ember iszik! Ki érti ezt? Szilvesztekor elmentem este sörért, hát gyönyörű látvány volt a 16 éves zseléshajú fiúk harca az italért, egy ideig szórakoztató, de egy idő után már nem az. Nem mintha itthon ez másként lenne, de ugye ott elvileg csak a keresztények ihatnak, de láthatóan egy két napra az ország kereszténynek érzi magát. Ha estére tervezel egy üveg bort kibontani, akkor előre kell gondolnod rá és magadnak kell beszerezned, mert még a luxushelynek számító hotelekben sincs feltétlenül a kínálatban. A vizet és a üdítőket olcsóbban meg lehet kapni, mint itthon és a kis marketek egymást érik és még a legkisebben is volt hűtött verzió is.

10. Gyerekhez való viszony

Ebben biztosan valahol nagyon elöl van Jordánia. Az éttermekben és a szállásokon csak férfiak dolgoznak, így aztán eleinte nagyon meglepődtünk, hogy azonnal kapott Poldi csokit, cukrot, lufit, nyalókát, chipset, rögtön felkapták, simogatták, szelfiztek és játszottak vele vagy éppen megosztották vele az általuk fogyasztott ételt (leginkább sült krumplit).

Mindenki elképesztően kedves volt. Általában a gyerekágy sem volt gond, de ha nem volt, 3 ágyas szobát kaptunk felár nélkül (ilyenkor pedig az ágyakat összetoltuk, hogy Poldi ne guruljon le).Az etetőszék az véleményes volt, még a jobb helyeken is, de azt is megoldottuk valahogy. Általában nagy meglepetést okoztunk a babahordozóval, a helyiek között senkit nem is láttunk hordozni. Néha hangosan felkiáltottak: Look! A baby! Mindenhol segítőkészek voltak és azonnal elkezdtek Poldival kommunikálni.

A gyógyszertárakban lehet mindent kapni: pelenkát, cumit, krémeket és meg lehet találni a nagyobb, ismert márkákat. Gyógyszerekkel is jól ellátott az ország, szinte minden nagyobb gyártó jelen van. Patikák 100 méterenként vannak hosszú nyitva tartással. Nem kell feltétlenül az egész utazásra elegendő pelust magunkkal vinni, könnyen beszerezhető helyben is.

Összességében csak ajánlani tudom az országot, akár gyerekkel is. Mindenhol biztonságban éreztük maginkat. Az emberek kedvesek, elképesztő helyek vannak, amit mindenképpen érdemes megnézni. Az utazást ki lehet olcsón és drágán is hozni, kinek-kinek a pénztárcája szerint. A fapadosok repülnek Ammanba (Ryanair) és Eilatba (Wizz, Ryanair) is. Repjegyeket 10-30 ezer HUF között szinte mindig lehet kapni (de találtunk már 6-7 ezerért is Eilatba oda-vissza, ahonnan kb. 15 km Aqaba). Ruha nem kell sok, általában jó idő van télen is, a Vörös-tengernél 18-20 fok körül volt, máshol is 10-15, és az ammani esős időt leszámítva mindenhol tökéletes volt az időjárás is.