sablonmentes

Sajnos a mai napig sokan a terhesség természetes velejárójának tartják a meghízást, pedig nemhogy nem kötelező, de nem is ajánlott bedobni a gyeplőt ilyenkor. Ugyanis az epigenetikai programozás révén az anya döntései egy életre befolyásolják a születendő gyermek egészségét – ezt mind negatív, mind pozitív irányban sokban befolyásolhatjuk életmódunkkal . És hogy mire lenne érdemes figyelni? 9 pontban összeszedtem a tudomány és a tapasztalataim segítségével.

Habár az egészségtudatos életmód fontossága egyre inkább ismertebb, ennek ellenére én is azt tapasztaltam, hogy a mai napig nagyon erősen benne van a köztudatban, hogy a várandósság során ezzel felesleges foglalkozni, hogy ilyenkor mindent meg lehet és kell enni, „amit a baba megkíván”. Én is nagyon sokszor találkoztam olyan mondatokkal, amelyek azt sugallták, hogy most engedjem el ezt az egészet nyugodtan, most végre ehetek én is a tortából, most végre lehet bármit enni, és azt is, hogy ilyenkor a bármilyen mértékű – értsd: túlzott – súlygyarapodás is normális lenne. Ha őszinte szeretnék lenne, engem mind a konkrét, mind a szubliminális üzenetek és burkolt megjegyzések nagyon bántottak, és újabb és újabb félelmeket generáltak bennem, amelyeket nekem nagyon nehéz volt legyőznöm. Ez viszont engem inkább arra ösztönzött, hogy még többet olvassak és kutassak a témában, mert nem hagyott nyugodni az, amit láttam és hallottam.

A konditeremben a 37.hét végén

A tapasztalataimat és az ismereteimet pedig először az ismerőseim kezdték kérdezni, majd egyre több üzenetet, emailt kaptam mind a várandósság alatti, mind pedig a szoptatás alatt egészséges életmóddal („diétával” és mozgásssal) kapcsolatosan, amelyről már több kis bejegyzés született, most viszont a fiunk egy éves születésnapjának tiszteletére és örömére szerettem volna 1-1 nagy bejegyzést szentelni ennek a két fontos, tévhitekkel és félinformációkkal terhelt témának. A sok megkeresés, visszajelzés, kérdés számomra nemcsak azt mutatja, hogy nagy az érdeklődés a téma iránt, hanem azt is látom, hogy egyre nagyobb nyitottság is arra, hogy túllépjünk a régi beidegződéseken, hogy másképp csináljuk a várandósságot: egészségesen, fitten, könnyedén. Mert én hiszek benne, hogy nemcsak maradhatunk fittek, csinosak és nőiesek várandósan és anyaként, hanem hogy ez az az út, amellyel a legtöbbet tehetjük a következő generáció egészségéért.

Ha magunkra figyelünk, a babára figyelünk

Számomra az egészséges életmód folytatása pont ezt jelentette: figyelek magamra, hogy figyeljek a fiunk egészségére is. Én azt gondolom, és a sok-sok átolvasott kutatás is azt támasztja alá, hogy felelősségteljes hozzáállás várandósan felvállalni azt, hogy még tudatosabban igyekszünk figyelni a mozgásra, az étkezésre, a testi-lelki egészségre, hiszen ezek az életmódbeli döntések nemcsak rövid, hanem hosszú távon is nagyban befolyásolja a születendő gyermek egészségét. Miatta (is) fontos, hogy jó legyen a vérképünk, a terhességi cukorterhelésünk, a pulzusunk, a tüdőkapacitásunk, amelyekért a legtöbbet az életmódunkkal tudunk tenni. És ezek a dolgok mind ahhoz járulhatnak hozzá, hogy időben, átlagos méretekkel szülessen a baba – ahogy ez történt nálunk, így én is saját példából is alá tudom támasztani a leírtakat.

És hogy mit is tettem ezért, és mit ajánl a tudomány? 9 pontban összegyűjtöttem:

1. Hozzáállás

Szerintem a mínusz egyedik lépés a fitt és egészséges várandósság felé, hogy megpróbálunk elgondolkozni, szükséges esetben túllépni a köztudatban mélyen benne lévő sablonokon, minthogy várandósan biztosan meghízunk, hogy kettő helyett kell enni, hogy a baba kíván meg ezt és azt, hogy ilyenkor önzőség magunkkal foglalkozni. Hozzáállásbéli dolog szerintem az is, hogy ne mondjuk azt, hogy jó, most terhesen belefér, majd leadom utána! A mai napig az egyik leggyakoribb kérdés, amit megkapok, hogy hogyan nyertem vissza az alakom szülés után? A válaszom pedig az, hogy sehogy. Szerintem nem ez a megfelelő hozzáállás, pedig ugye Murakami óta tudjuk, hogy

a helyesen feltett kérdés néha többet ér, mint a helyes válasz.

Azaz miért ne állhatnánk máshogy a témához, és ahelyett, hogy szülés után akarnánk visszanyerni a formánkat, gondolkozhatnánk inkább úgy, hogy

• hogyan ne veszítsük el az alakunkat terhesen?
• hogyan készüljünk fel tudatosan egy fitt, aktív várandósságra?
• hogyan őrizzük meg a nőiességünket, az alakunkat és önmagunkat (na meg persze a párkapcsolatunkat) ebben a 9 hónapban is?
• hogyan oldjuk meg az egészséges étkezést kisbabát várva?

Mert ez egyáltalán nem lehetetlen. Sőt! Ha az eső után köpönyeg és a tűzoltás jellegű felfogás („úristen, rajtam maradt 20 kg, gyorsan le kellene adni, hogy fitt anyuka legyek!”) helyett a prevencióra és a tudatos terhességre helyeznénk a hangsúlyt, azzal mind a baba, mind pedig a mama - és ezáltal az egész család, tovább gondolva pedig az egész társadalom és az utánunk következő generáció-  nagyon sokat nyerhetne.

2. Tudd, hogy miért csinálod

Ha még szerinted (vagy akár a környezeted szerint) is úri hóbort magaddal és az életmódoddal foglalkozni várandósan, akkor gondolj arra, hogy kutatások szerint azok a nők, akik a terhesség alatt is aktívak maradnak és tudatosan figyelnek az étkezésre:

• Kevesebb tipikus terhességi tünetet tapasztalhatnak vagy kisebb mértékben (személy szerint én nem tapasztaltam semmilyen extra kívánósságot, hiszen évek óta a tudatosság, kiegyensúlyozottság határozza meg az étkezéseimet, és azt gondolom, hogy mivel így a baba is minden szükséges tápanyagot megkapott, ezért sem jelentkeztek ilyen tünetek)
• Kisebb az esélyük a terhességi cukorbetegség kialakulására
• Az egészséges életmód nagyban hozzájárulhat a megfelelő vérképhez és vizsgálati eredményekhez
• Gyorsabban regenerálódnak szülés után
• Kisebb az esélyük a koraszülésre (azok, akiknél 20 kg feletti a súlygyarapodás mértéke, kétszer akkora az esély, hogy idő előtt szüljenek)
• Kisebb az esély arra, hogy túl nagy méretű legyen a baba
• Alacsonyabb (vagyis „normális” 8-14 kg körüli) súlygyarapodást tapasztalnak és pár héten belül újra a régi formájuknál lehetnek (nekem ez 3-4 hét volt)
• Kisebb az esély a császármetszésre
• Alacsonyabb a szülés utáni inkontinencia megjelenésének esélye (én nem találkoztam vele)
• Jobb az önértékelésük és testképük, magabiztosabbak, ezáltal kisebb az esélyük a szülés utáni depresszióra
• Nem kell lecserélniük az egész ruhatárunkat (én például egy kismama ruhát sem vettem)
• A jó erő-és állóképesség az élet minden területét pozitívan befolyásolja, és segít az első hónapok nehézségeit könnyebben venni (kevésbé fáradékony az ember, több az energiája, „jobban bírja szusszal”)
• Aki tudatosan figyel magára, a táplálkozásra, a mozgásra várandósan, valószínűleg később is folytatja, így jó példát mutat a gyerekének is az aktív és teljes életből
• Napokig lehetne sorolni a tudatos terhesség pozitív hatásait. Amire szerintem még érdemes gondolni, az az, hogy a fogantatás pillanatától kezdve a várandósság alatt, majd a szülés után rengeteg hormonális, fizikai, lelki és mentális változás történik. Vajon biztos, hogy ilyenkor a legjobb belevágni az életmódváltásba is? Ahogy Dr. Lukács Liza táplálkozási pszichológus is írja Lenyelt vágyak c. könyvében, a diétázás/életmódváltás egy kríziskeltő szituáció, ráadásul a túlsúlyos emberek megküzdési és stresszkezelési képességei gyakran hiányosak. Ez megfejelve egy új élethelyzettel (anyaság), hát, nem a legkönnyebb szerintem. Előzzük meg, készüljünk fel!

Nekem nagyon sokszor adott erőt az, hogy tudatosítottam a fenti pozitív, tudomány által bizonyított hatásokat, hogy TUDTAM fejben, hogy oké, nincs kedvem lemenni mozogni, de mégis megtettem, mert tudtam, hogy a vérkeringés kis fokozása javítja az oxigénellátást, a tüdőkapacitást. Tudtam, hogyha most nem eszem meg azt a két szelet tortát, azzal is a fiam egészségéért teszek. Tudás, tudatosítás, miértek – nagy segítség.

Tudtam azt is, hogy könnyebb lesz visszarázódni a régi kerékvágásba szülés után, ha figyelek magunkra várandósan is. Így is történt: a második képen a gyermekágy hat hetének letelte utáni első konditermi kép látható

3. Az egészséges terhesség a fogantatás előtt kezdődik

Az egészséges, fitt életmód nagyban megkönnyíti a teherbeesést, hiszen az ennek útjában álló betegségek (IR, PCOS) mind életmódbeli változásokat igényelnek. Sokkal könnyebb úgy formában maradni és figyelni magunkra, ha már előtte elsajátítottuk az egészséges életmód alapjait. Hiszen mind várandósan, mind pedig újdonsült anyukaként annyi változáson megyünk keresztül, hogy ilyenkor új szokásokat beiktatni bizony legtöbb esetben csak akkor fogunk, ha rá vagyunk kényszerítve (terhességi cukorbetegség). Ahogy az első pontban is írtam: menjünk a dolgok elé, gondolkozzunk felelősségteljesen előre, hiszen nemcsak a teherbeesés esélyét növelhetjük, de a várandósság előtti életmód is már képes befolyásolni a gyermek későbbi egészségét - a leendő apukák esetében is.

4. Tudatos és kiegyensúlyozott étkezés: mit igen

Oké, most már tudjuk, hogy miért jó ez a babának és nekünk. De akkor mit és mennyit együnk? Hiszen az ugye egy hatalmas, mégis erősen jelen lévő tévhit, hogy kettő helyett kell enni. Sőt, igazából a napi energiaigény sem nő olyan mértékben, mint sokan hiszik. A kutatások szerint az 1. trimeszterben szinte semmit, a 2. trimeszterben ~85 kalóriát (egy kisebb alma vagy 1.5 dl tej), a harmadikban pedig ~250 kalóriát (1 doboz túró, egy nagyobb csirkemell vagy 1 db Kinder Bueno). Viszont mivel sokszor előfordul, hogy a kismama egyre kevésbé él aktív életet a terhesség vége felé, ezért lehetséges, hogy még ennyivel sem nő az energiaszükséglet.

Színesen, változatosan, természetesen terhesen is: spárga, gyömbéres-kardamomos répapüré és garnéla

Én a korábbi életmódomat és étrendemet folytattam, hiszen az egészséges étkezés már sok éve fontos része az életemnek, a terhesség alatt pedig csak annyi változott, hogy még jobban figyeltem rá. Alapelvem az, hogy valódi (azaz minél kevésbé feldolgozott) élelmiszereket fogyasszunk, és hogy minél kevesebb összetevőt tartalmaz egy étel címkéje, annál jobb. Zöldségek, saláták, gyümölcsök, zab, quinoa, rizs, húsok, tojás, halak, tenger gyümölcsei, sajtok, túró, humusz, olajos magvak, olajbogyó, olívaolaj, fűszerek: mind-mind olyan dolog, amelyeknek a csomagolásán nem fogsz túl sok összetevőt találni. Fontos, hogy a fehérjebevitelt ilyenkor emelni kell, szénhidrátból pedig csakis nagyon alacsony glikémiás indexű, lassan felszívódó forrásokat válasszunk, hiszen terhesen alapból egy inzulinrezisztensebb állapot jön létre.

Amíg a makrotápanyagok és az összes energiaszükséglet kisebb mértékben emelkedik (10% a teljes várandósság során), addig viszont sok mikrotápanyag (vitamin és ásványi anyag) szükséglete nagyobb mértékben. Ilyen a folsav (50%), vas (100%) vagy a jód (50%) például. Ezért is lesz még fontosabb tápanyagdúsan étkezni, és mellőzni az olyan ételeket, amelyek semmilyen hasznos tápanyagot nem tartalmaznak.

5. ....és mit nem

Ahogy említettem, a várandósság alatt ugye egy inzulinrezisztensebb állapot jön létre, ami azt jelenti, hogy minden magas GI-jű élelmiszert korlátozni kellene, hiszen a nagy vércukoringadozás pedig nem tesz jót a magzatnak sem. Ez azt jelenti, hogy nem ajánlott fogyasztani az alábbiakat: cukor, fehérliszt, fehér kenyér, tészta, pékáruk (mindenmentes cuccok sem), cukrok, csokik. Ezeket az élelmiszereket azért is érdemes kerülni, mert semmilyen hasznos vagy a szervezet számára szükséges tápanyagot nem tartalmaznak, hamar megéhezünk utánuk (hiszen gyorsan leejtik a vércukorszinet), és sajnos a terhességi cukorbetegség kialakulását is elősegíthetik. Amennyiben megkívánunk valamilyen édességet, akkor részetsítük előnyben a magas kakaótartalmú (85-90%), jó minőségű(!) étcsokit például. A feldolgozott élelmiszereket (bolti sütik, chipsek, kekszek, előre csomagolt készételek, mirelit pizzák, stb) is érdemes minimaliználni, hiszen a legtöbb esetben semmilyen természetes tápanyagot nem tartalmaznak - ezeknél a termékeknél a gyártó elsődleges szempontja a minél további eltarthatóság, ezért az egyébként jelen lévő vitaminokat/ásványi anyagokat is kivonják belőlük, hogy minél ellenállóbbak legyen a penésznek például. Azaz olyan termékeket vásárolunk sokszor, amelyektől még a penész és egyéb kártevők is menekülnek. 

A táplálkozás kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy várandósan nagyon figyelni kell három, ételekhez köthető mérgezés elkerüléséhez: lisztéria, szalmonella és toxoplazmózis. Figyeljünk még jobban a konyhai higiéniára és a biztonságos ételkészítésre. Ne fogyasszunk nyers tojást (például ne nyaljunk bele a készülő süti tésztájába), nyers húst (tatárbifsztek), nem teljesen átsütött húsokat, halakat, lágy sajtokat, füstölt halakat.

Helyezzük a hangsúlyt a természetes, változatos alapanyagokra, hogy minden szükséges (mikro-és makro)tápanyagot megkapjon a baba és a mama is 

6. A változatosság nemcsak gyönyörködtet….

…de a gyermekünk későbbi ízlésvilágát is erősen befolyásolja!  Az anya terhesség alatti táplálkozása bizonyítottan hatással van a gyermek későbbi ízpreferenciájára. A kutatási eredménye alapján az, hogy az anya milyen változatosan étkezik a terhesség (majd a szoptatás) alatt összefüggésbe hozható a gyermek későbbi étvágyával. A változatosan étkező anyák  gyermekei nyitottabbak az új ételekre, és általánosan jobb evők. A magzatvíz, később pedig az anyetej közvetíti a gyermeknek azokat az ízeket, amelyeket az anya fogyasztott. Az ismerős ízeket pedig jobban kedveli később a gyermek.

Egy másik kutatásban várandós nőket három csoportra osztottak, és négy deci répalevet ésvagy vizet ittak hetente háromszor az utolsó trimeszterben és a szoptatás első két hónapjában. Majd később a hozzátáplálás során megnézték a kisbabák reakcióit arra, amikor vízben, majd répalében áztatott gabonapelyhet kaptak. Azok a gyerekek, akik akár a magzatvízben, akár a tejben megtapasztalták a répa ízét, máshogy reagáltak, mint azok, akiknek az édesanyja a vízivós csoportban volt: kevesebb negatív arckifejezést mutattak a répás gabonapehelyre.

Legyenek változatos, természetes fogások a tányérunkon minél többször

7. Maradjunk aktívak

Amennyiben egyeztettünk az orvosunkkal és nincs kizáró ok (mint veszélyeztetett terhesség), akkor nincs ok rá, hogy ne folytathatnánk a korábbi mozgásformákat – szigorú pulzuskontrollal természetesen. Sőt, kifejezetten ajánlott folytatni, hiszen számos pozitív testi-lelki hatása van a mozgásnak. Javítja a vérkeringést a méhben is (jobban áramlanak a tápanyagok és az oxigén a babához), a tüdőkapacitást, az állóképességet na és persze a jókedvet is, hiszen mindenki tudja, hogy a sport endorfint szabadít fel a szervezetben – azaz a mentális problémákban (depresszió) is nagy segítség lehet a mozgás. Az aktív várandósság sok-sok pozitív hatását már felsoroltam a 2-es pontban.

Mivel sokkal könnyebb folytatni az aktív életmódot, mint várandósan belekezdeni, ezért szerintem erre is érdemes már tudatosan előre készülni, ha pár éven belül gyermeket szeretnénk. Persze akkor is lehetünk aktívak, ha előtte nem voltunk: sétáljunk többet, próbáljuk ki a terhestornát, ahol szakszerű kezekben vagyunk. Ne ilyenkor akarjunk újfajta sportokba belevágni komolyan vagy csúcsokat dönteni a korábbaikban - csináljuk a mozgás öröméért.

Futóbabakocsi tesztelésen egy hónappal szülés előtt

Én személy szerint várandósan is ugyanúgy eljártam hetente 5-6x az utolsó hétig edzeni, mint korábban. Nagyon figyeltem a pulzusomra és a testem jelzéseire. Így körülbelül az 5-6. hónapig futottam egyre csökkenő tempóban, amit a kocogás, majd a tempós séta váltott fel. Emellett megmaradt az erősítő konditermi edzés is heti 2-3 alkalommal inkább átmozgató, könnyed jelleggel. Minden gyakorlatot csináltam tovább, kivéve a has edzését, ezt ilyenkor kerülni kell. Ezenfelül eljártam úszni is, és az aerob edzéseket egyre többször végeztem elipszis gépen. Szerintem az edzésnek is köszönhető, hogy még az utolsó héten is tökéletes volt a vérnyomásom (110-120/80) és a pulzusom (nyugalmi pulzusom 60 körül), hogy nem (vagy minimálisan/nem észrevehetően) vizesedtem, hogy jókedvű és könnyed volt a várandósságom. És ezek miatt már akkor is megérte rávenni magam a mozgásra, amikor inkább a kanapén fetrengtem volna.

8. Csak lazán és pozitívan

Mivel sajnos elég sok helyen találkoztam olyan dolgokkal, amelyeket én nem szerettem volna követni, ezért már az elejétől tudatosan figyeltem, figyeltünk rá, hogy olyan pozitív példákat kövessek, olvassak csak, akik bebizonyították, hogy várandósan is maradhatunk fittek, és a gyerek után sem áll meg az élet, hogy lehet babával utazni, hogy gyerek mellett is lehet folytatni az egészséges életmódot, lehet ugyanúgy eljárni hetente 5-6x edzeni, figyelni magunkra és a kapcsolatunkra is. Amikor megtaláltak a szokásos ijesztgetésekkel, akkor ezekre a példákra gondoltam, és ez mindig segített azzal együtt, hogy sokat beszélgettünk a férjemmel ezekről a félelmekről is. Tehát fordítsuk arra a tekintetünket, amerre haladni szeretnénk, és koncentráljunk a pozitív példákra, akik erőt adnak. És találjuk meg azt a közeget, akikkel tudunk ezekről beszélgetni, vonjuk be a párunkat abba, hogy mi történik velünk, hogy mitől félünk, és keressük együtt azokat az utakat, amelyeket mi is szeretnénk bejárni. Ne féjünk tehát a félelmeinkről beszélni, felvállalni őket, hiszen teljesen normális, ha vannak. 

Ehhez tartozik, hogy én klasszikus baba-mama szakirodalmat egyáltalán nem olvastam, és nem akartam ezt az egészet túlgondolni – még így is, hogy úgymond kerültem a témát, lépten-nyomon belefutottam mindenféle kéretlen információba. Pedig szerintem a várandósság az anyaság a világ legtermészetesebb dolga, és csak azért tűnik ma olyan félelmetesnek, mert az egész túl van tárgyalva, túl sokat olvasunk és agyalunk a témán. Ahogy Popper Péter is mondta, ő nem ijesztené meg a leendő szülőket azzal, hogy a szülőség olyan tudomány, amire könyvekből kell készülni, és én ugyanezt gondolom a várandósságról is. Sajnos bizonytalan a világ, de én úgy gondolom, hogy a sok egymásnak ellentmondó információ csak még bizonytalanabbá tesz. Pozitív példák keresése, beszélgetés – sokat segítenek.

9. És a lényeg: az epigenetikai programozás

Ha helyén van az étkezés, mozgás, a pihenés, hozzáállás, azaz az életmód, akkor mindent megteszünk azért, hogy az epigenetikai programozás a lehető legpozitívabban fejtse ki a hatását. Epimiscsoda? Nos, ez az a komolynak hangzó dolog, amelyet egyre többet és többen kutatnak és egyre több a bizonyíték rá, hogy az anya várandósság ELŐTTI és alatti életmódjának erős programozási hatása van a gyermek későbbi egészségére (Ahogy a hozzátáplálásnak és korai hatásoknak, de ez a következő bejegyzés témája lesz):

• Befolyásolja az agy növekedését, fejlődését
• Kognitív funkciókat
• Tanulási eredményeket
• Viselkedést
• Immunfunkciókat
• Allergia kockázatát
• Csontok egészségét
• Elhízásra való hajlamot
• Cukorbetegségre és egyéb betegségekre való hajlamot

Komolyan hangzik? Az is! A metabolikus programozási hipotézist onnan kezdték vizsgálni, hogy a 2. világháborúban a holland éhínség után született gyerekeknél azt találták, hogy súlyosabb egészségügyi problémákkal küzdöttek az életük során, mint akiknek anyjuk nem éhezett. Hajlamosabbak voltak az elhízásra, cukorbetegségre, skizofréniára, magasabb volt a koleszterin- és triglicerid-szintjük is. (Figyelem: az elhízás során is kialakulhat MINŐSÉGI éhezés, hiszen a túlzásba vitt feldolgozott élelmiszerekkel, mint chips, csoki, péksüti, semmilyen hasznos tápanyagot nem juttatunk be a szervezetbe. Azaz a testsúly nem korrelál a tápanyag-ellátottsággal.)

Ez azt jelenti, hogy szoros interakció van a génjeink és a környezet között – és az első környezeti hatások az anyaméhben érnek minket, amelyek befolyásolják ezeknek a géneknek a kifejeződését, ki-bekapcsolását. Például az anyai túlsúly/elhízás jelentősen növeli a gyermek esélyét arra, hogy később ő is túlsúlyos legyen (ahogy az ezzel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának kockázatát is, mint diabétesz, szívbetegségek, sztrók). 40-50 évvel később a testünk még mindig emlékszik arra, hogy az édesanyánk mit (nem) evett a várandósság során.

Összegzés

A fő üzenet tehát az, hogy az emberek hosszú távú egészségét nagyban befolyásolják azok az életmódbeli döntések, amelyeket az édesanyjuk a várandósság előtt és alatt hozott meg az epigenetikai programozás révén. Így aki várandósan figyel a fittségére, aki tudatosan étkezik és eljár mozogni is (a korábbi edzettségi állapotának megfelelően az orvossal történő konzultáció után), aki formában marad várandósan is, az szerintem a lehető legtöbbet teszi mind a gyermeke, mind pedig a saját hosszú távú egészsége érdekében. Figyeljünk magunkra, hogy figyelhessünk a (születendő) gyermekünkre, hogy a következő generáció egészségesebb, kevésbé elhízott legyen, mint a mienk. Ez pedig már a várandósság során, sőt: előtte kezdődik. Ha még csak tervezzük a babát, akkor készüljünk fel előre, váljunk előtte olyanná, amilyennek a gyereket szeretnénk akár 5-10-30 évvel később látni. Amikor pedig tehere esünk és szülővé válunk, már csak fent kell tartani a korábbi jó szokásainkat. Anniy minden történhet a várandósság során és később is, hogy tényleg érdemes mindent megtenni, amire ráhatásunk van - ez pedig az életmódbeli döntéseinkkel befolyásolható a leginkább. Higgyétek el, meghálálja magát, ha figyelünk magunkra - mert így tehetünk a legtöbbet a babáért.

Források:

• Carl Zimmer: The Famine Ended 70 Years Ago, but Dutch Genes Still Bear Scars (link)
• Early Nutrition Academy kurzusain tanultak
• HVG Pszichológia Magazin : Az evés lélektana kiadás
• Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU): Nutrition and Lifestyle in Pregnancy kurzusán tanultak
• Stanford Univeryity: Introduction to Food and Health kurzusán tanultak