sablonmentes

az egészségtudatos, aktív és teljes élet művészete a skatulyákon & sémákon túl

Róma 10+1 legmenőbb street foodja

Ha Olaszország, akkor az első kép a történelmi emlékművekkel telezsúfolt macskaköves városok után talán a pizza, pasta, valamint a hatalmas és hosszan tartó közös nagycsaládi étkezések, ahol az asztal roskadozik a sok-sok olasz finomságtól, a családtagok, barátok pedig hangosan és hadonászva vitatják meg az élet nagy dolgait. Az étkezés már az ókortól különleges helyet foglal el a taljánok életében, nem véletlen lett a világ egyik legismertebb és talán legkedveltebb konyhája. A pizzát, a tésztaételeket és a fagylaltot (bocsánat, gelatot) senkinek sem kell bemutatni, de mit érdemes még kipróbálni manapság, ha az Örök Városban járunk?

 68993108_2621490214536260_5562532236630163456_n.jpg

Ha van város vagy kultúra, ahol az étkezés központi szerepe évezredek(!) óta megkérdőjelezhetetlen, az bizony maga Róma. Valószínűleg nem véletlen lett az olasz a világ egyik legismertebb (és talán legkedveltebb) konyhája, hiszen már az ókorban sem bízták a véletlenre (és a kontárokra) az ételek készítését, hanem inkább méregdrágán megfizethető görög szakácsokat szerződtettek. Nem számított, hogy egy jó szakács „többe került, mint egy diadalmenet”, a lucullusi lakomák őshazájában az igazi ínyencek semmit sem bíztak a véletlenre azért, hogy a boldogságos szaturnuszi aranykorban érezzék magukat. A társadalmi ranglétra felsőbb fokain állók olyan különlegességgel izgatták az ízlelőbimbóikat (és borzolják a mai ember kedélyeit) mint az:

  • Egészben feltálalt, ragyogó tollazatú páva
  • Pástétom fülemüle nyelvéből
  • Kakastaréj az eleven állat fejéből kiszaggatva
  • Párolt struccvelő
  • Papagájfej
  • Szoptatós disznó tőgye
  • Emberhússal felnevelt muréna

Néró, Lucullus, A nagy zabálás című film Ferreritől vagy éppen az a mindenki által ismert kép, ahogy egy nagy olasz család összeül vacsorázni, miközben órákon át esznek és hangosan beszélgetnek, vitatkoznak és nevetnek…a földi javak bőségbödönjével sosem fukarkodó latinok/olaszok tényleg az anyatejjel szívják magukba az ízek és ételek fontosságát, és az alapanyagok minőségét vagy az étkezések módját sem veszik félvállról.

Éppen ezért az elmúlt időkig nem is volt nagyon jellemző a street food Rómában, azonban szép lassan mind a hagyományos, mind az újszerű fogások kiléptek a trattoriák és a családi étkezők falai közül, és megindították modernkori hadjáratukat, meghódítva nemcsak a helyiek, de a turisták szívét is. És lássuk be, az igazán jó áron, jó helyeken és könnyen elérhető és elfogyasztható fogások tökéletes megoldást nyújtanak arra, hogy minél több arcát ismerjük meg az Örök Város gasztronómiájának akkor is, ha csak pár napot tudunk itt eltölteni. Ez esetben semmiképpen ne hagyjuk ki a következő, tipikusan római/olasz ételeket:

1. Supplí, a nagyon is olasz rizsgolyó

A római street foodok koronázatlan királyává nőtte ki magát az elmúlt években ez a sült rizsgolyó. De ne gondoljuk, hogy valami hippi újhullámos hóbortról van szó, hiszen már a 19.sz. elején egy utcai ételnek (ahogy ma a művelt francia mondaná, street foodnak) számított, az 1870-es évektől pedig már a trattoriák étlapjára is beverekedte magát.

69420189_2075087299454602_2602945172891238400_n.jpg

Habár első hallásra semmi tipikusan olasz nincs egy sült rizsgolyóban (főleg, ha nem ismerjük a szicíliai arancinit), de ha kicsit közelebbről megnézzük, akkor láthatjuk, hogy nem véletlen a népszerűsége. Az alapja risotto rizs, amely olasz paradicsomszósszal (raguval) készül. Ebből egy nagyobb maroknyi golyót formáznak egy kis mozzarellával a közepén, majd bundázzák, és olajban kisütik az egészet. A klasszikus változat mellett természetesen itt is megjelentek a különböző gurmé testvérek, mint a

  • cacio e pepe (a híres római sajtos-borsos tésztára hajazva)
  • carbonaro
  • matricano
  • paradicsom és bazsalikom

Supplít a legtöbb étteremben vagy pizzériában is lehet kapni, de ha biztosra akarunk menni, keressük fel valamelyik kifejezetten supplí-ra specializálódott helyet, mint például a Supplizio a Navonához/Panteonhoz közel (kettő is van ezen a környéken) vagy az I Suppli a Trasteverén a folyó túloldalán.

69569836_374793129878401_1278263626855088128_n.jpg

Mi az előbbi helyen voltunk, és a klasszikus változat mellett a képen is látható cacio e pepe, valamint matricano változatokat kóstoltuk. Nemcsak a mi tetszésünket nyerték el, hanem az egy éves fiunk is rögtön hatalmas supplí-fan lett, szóval mindenkinek bátran tudjuk ajánlani.

Ár: a Supplizioban 3 euro egy supplí, de sörrel együtt menüben 5 euró. Legjobb menü, amiről valaha hallottam.

2. Trapizzino, a pizza és a szendvics szerelemgyereke

A supplíval ellentétben a trapizzino már tényleg egy poszt-posztmodern fejlesztés, hiszen körülbelül 10 évvel ezelőtt alkotta meg egy Stefano Callegari nevű professzionális pizzakészítő úriember ezt a háromszögalakú pizzatésztából (pizza) készült szendvicsszerűséget (tramezzino), amelyet különféle töltelékekkel pakolnak meg. Ez lehet akár zöld szószos nyelv, húsgolyó, csirke-vagy marhahúsos ragu és még sok más is.

68924893_2424567157864151_2435199663163310080_n.jpg

Trapizzinot természetesen az Il Trapizzinoban illik enni, ahova mi az egyik leghosszabb (33 ezer lépéses) napunkon mentünk úgy időzítve, hogy az öt órás nyitásra odaérjünk. Láttuk már, hogy van bent mozgolódás, az ajtó is nyitva volt, így megkérdeztük, hogy bemehetünk-e. A srác nagyjából úgy nézett ránk, mint az elmeháborodottakra, és látszott, hogy teljes mértékben értelmezési tartományon kívül esik neki a kérdésünk. Amikor mutattuk a kiírást, hogy 5-kor nyitnak, és az óránkat, hogy elmúlt öt óra, akkor ránk nézett, és tört angolsággal és őszinte értetlenkedéssel mondta, hogy igen, öt óra, de ez rájuk vonatkozik, és ők itt is vannak, de hát nincsenek még készen, majd egy negyedóra-félóra múlva menjünk vissza. Úgyhogy kikértünk egy sört, és üldögéltünk picit a közeli parkban. Mivel még fél hatkor is csak kétféle változat állt készen, így a húsgolyós és csirkehúsos változatokat próbáltuk ki.

A Trapizzino volt a túránk legdélebbi pontja. A Colossuemtól és a Circustól dél felé érdemes útbaejteni a narancsligetet és a kulcslyukas helyet, ahonnan még körülbelül egy km-re, azaz negyedóra sétára található a Mercato Testaccio környékén, de ha ez nagyon kiesik, akkor a Trasteverén is van egy üzletük.

Ár: 4,5 euró

3. Carciofi alla giudia, a sült zsidó articsóka

Ismét egy igazi tradicionális fogás, amely legalább 500 éves múltra tekint vissza. Elsősorban a római zsidó gettóban készítették, de később már az egész város megismerte és megszerette ezt az egyszerű ételt. A kilapított articsókát kisütik olajban, aminek köszönhetően a külső levelek ropogósak, mint egy chips, a belseje viszont puha és húsos. Meglepően finom így, tökéletes választás előételnek vagy túrázás közben egy kis éhségűzőnek (egy jó Aperol Spritzzel például).

 69326811_386674968660181_5345927698633981952_n.jpg

Tipp: ha van rá lehetőségünk, mindenképpen látogassunk el a zsidó negyedbe és keressük fel a Nonna Bettát, amelynek az articsókáját maga Anthony Bourdain is ajánlja (ajánlotta, Isten nyugosztalja). Mi sem csalódtunk benne, sőt: még az egy éves fiunk is nagy örömmel falatozta a sült zöldség belsejét.

69024554_687745778375316_8133651401210331136_n.jpg

Ár: 5 euró (3 darabot kaptunk ezen a helyen)

4. Pizza al taglio, azaz a pizzaszeletek

A pizza Michelangeloja – így hívják Gabriele Boncit, aki egyrészt 1500 féle pizzát készít évente, másrészt valóban művészi szintre emelte a pizzakészítést. Nemcsak a különféle gasztrobloggerek, de a helyiek által is az egekig magasztalt, Bonci által alapított Pizzarium népszerűsége megkérdőjelezhetetlen – mind a turisták, mind pedig a helyiek körében.

69037376_486360255529123_7936625475927932928_n.jpg

A Vatikán után vettük az irányt a kis pizzázó felé, ahonnan egy félóra séta után már messziről tudtuk, hogy az utcában melyik hely is lesz az, hiszen rengetegen álltak a kis helyiség előtt. Nem meglepő, hogy érkezéskor sorszámot kell tépni, majd amikor a szám megjelenik a kijelzőn, akkor bemehetünk rendelni – ezután fizethetünk, majd várhatjuk, hogy pár perc pizzasütés után kiabálják a számunkat. Kicsit kaotikusnak tűnt a hely elsőre, de gyorsan pörgették a számokat, és hamar tudtunk rendelni egy fehér, egy csípős és egy mortadellás pizzaszeletet. A kínálat egyébként naponta változik a Pizzariumban, ami tehát nem tipikus pizzéria, hanem a pizza street food változatát, azaz pizza al tagliot, azaz pizzaszeleteket árul. Na de milyeneket! Megérte elsétálnunk errefelé és kivárni a sorunkat, hiszen mindhárom pizza elképesztően finom volt.

69544432_351518689059113_6869258951058259968_n.jpg

Tipp: a legtöbben a zsúfolt pizzázó előtt a földön, padkán ülve estek neki a papírdobozok tartalmának – a galambok társaságában, a metrómegállótól nem túl messze. Pedig körülbelül 300 méterre van egy zöld parkos terület padokkal – mi elsétáltunk idáig, és rajtunk kívül senki nem volt arrafelé. Így azért csak hangulatosabb, akármennyire is utcai ételről van szó.

69271012_366931454242620_3661453585410949120_n.jpg

Ár: súlyra mérik a pizzaszeleteket. Mi a képen látható 3 nagy szelet pizzára és mellé 2 suppíra 20 eurót fizettünk. Ez a mennyiség egyébként alapestben két étkezésre is elegendő lett volna, de az egész napos túrázásában (Poldival a hátunkon, azaz 10+ kg-s nehezítéssel) elfáradtunk, és kellett az energiapótlás.

5. Porchetta panino, a húsimádók kedvence

A porchetta az egybesült rozmaringos, fokhagymás, borsos sertéshúst jelenti, annak is egész pontosan az alsó, bőrös-zsíros hasi részt, amelynek elkészítve a külső része ropogós, a belseje pedig szaftos – az ezzel jól telepakolt panino (felturbózva még sok mindennel) nem egy könnyű fogás, de mégis megér egy próbát, hiszen a helyiek által igen kedvelt és gyakran fogyasztott ételről van szó.

69151333_356312651917808_794180882284937216_n.jpg

A csavart, bőrös malacsültes szendvicset mi a Trasteverén található La Norcineria Iacozzilli helyen szerettük volna kipróbálni, már csak az ott dolgozó, 94 éves mamma és úgy a nagyon olaszos családi hangulat miatt is (hiszen az Iacozzili család 3 generációja dolgozik itt), de sajnos ők is szabadságon voltak (mint ebben az időben sokan, lásd utolsó pont), így végül a Termini pályaudvarnál található Mercato Centrale-n lett ez a kilépő fogásunk a busz indulása előtt, egy jó kis helyi IPA sörrel kísérve. Én nem vagyok nagyon oda a húsos ételekért, és a férjem biztosra is vette, hogy nem fogom megenni, de az összhatás valahogy mégis nagyon jó volt, szóval simán elfogyott. Egy próbát mindenkinek megér.

69708747_414880945802179_2666109014940581888_n.jpg

Tipp: én meg voltam győződve róla, hogy [porcsettának] kell ejteni, de amikor utánakérdeztünk, akkor kijavítottak, hogy [porketta] a kiejtése.

Ár: 6,5 eurót fizettünk egy hatalmas adag, mindennel megpakolt szendvicsért, amit ketten tudtunk megenni (hárman Poldival).

6. Sajt, sonka, olajbogyó – a földi mennyország

Azt hiszem, kevés dolog állhat távolabb az olaszoktól, mint hogy alacsony minőségű ételeket egyenek. Egészen egyszerűen a vérükben van, hogy a jó ételek a jó minőségű alapanyagoknál kezdődnek, ami miatt nincs szükség semmilyen különleges konyhatechnológiára vagy millió összetevős, sokáig készülő fogásokra az ízorgiához. Sőt, az olasz konyha egyik legfontosabb jellemzője az egyszerűsége és letisztultsága.

69090836_1126572554199189_9009938567702511616_n.jpg

A legkönnyebben ezt úgy tapasztalhatjuk meg, ha bemegyünk bármelyik boltba (Coop vagy bármi), és a pultban sorakozó sajt-és sonkacsodákból válogatunk magunkat, megspékelve egy kis olajbogyóval és helyben készült (pizza)kenyérrel. Egészen elképesztő, hogy még a legegyszerűbb boltokban is olyan vagy jobb minőségű termékeket tudunk venni, mint Magyarszágon a legluxibb gurméboltokban. Napközben a nagy városnéző túrázások közben tökéletes választás egy kis sajt (pecorino, mozzarella), sonka és kis kenyér.

69518554_352250022323246_3083096424657715200_n.jpg

Ár: változó

7. Gelato, ami nem jégkrém

Van a fagyi, van a jégkrém…és van a gelato! Nehogy megbántsunk azzal egy olaszt, hogy icecreamet kérünk, hiszen a többi ételhez hasonlóan, ezt sem veszik ám félvállról. Ez azt is jelenti, hogy együnk akárhol, túl nagyot valószínűleg nem fogunk hibázni. Habár mi itthon soha nem veszünk jégkrémet vagy fagyit, a Trevi kútnál még mi is elcsábultunk egy körre, és nem kellett csalódnunk. Tényleg tudnak valamit az olaszok – főleg a mogyorós gombócok voltak elképesztően telt és gazdag ízvilágúak.

69400243_2508671705866368_7866312935692304384_n.jpg

Ár: nagyon változó. Mi 2x3 gombócért 10 eurót fizettünk a Trevi kútnál, ami nyilván egy túlárazott, turistás hely, de a dolce vita-feelinget is meg kell néha fizetni.

8. Tiramisú to go

Az örök kérdés: [tiramisú] vagy [tiramiszú]?

68586806_926670774353416_5873266720994492416_n.jpg

A választ azt hiszem, kevés autentikusabb helyen kaphattuk volna meg, mint a csak tiramisúra specializálódott, a Campo de’Fiori környékén található ZUM-ban, amelynek neve egy ötletes akroníma a híres olasz desszert három fő összetevőjének kezdőbetűjéből: zucchero (cukor), uovo (tojás) és mascarpone. A klasszikus desszert hagyományos formája mellett testet ölt itt keksz és jégkrém alakjában is, amiket még úgyis muszáj volt kipróbálnunk, hogy előtte megettünk egy hagyományos és egy pisztáciás desszertet már. Ez utóbbi nagyon durván krémes, laktató, telt és úgy igazából pisztáciás volt – számomra talán a gasztrokalandtúránk legemlékezetesebb ízélménye maradt. 10/10.

69602039_522679511633876_7208282551050305536_n.jpg

Ja és igen, a helyes kiejtés a [tiramiszú]. Sz-szel, a képen látható hölgy szerint. 

Ár: a képen látható adag tiramisú 5 euró, a jégkrém/süti pedig 3,5 euró.

9. Maritozzo, a tejszínes zsemle

A maritozzo egy igazi római édesség, amely több száz éves múltra tekint vissza az örök város gasztrotörténetében. Klasszikusan egy tejszínhabbal töltött édes zsemleszerű kalácsot jelent.

69776326_528698734540299_3865674710490546176_n.jpg

Igen, tudom , elsőre én sem kaptam nagy kedvet hozzá, de egyrészt mindent szeretünk kipróbálni, ami nagyon helyi, másrészt pedig a közelmúltban nyílt egy hely a Trasteverén, az Il Maritozzo Rosso, amely kifejezetten erre az édességre specializálódott (ahogyan például a ZUM a tiramusra, és ennek külön érdekessége, hogy pont ott nyílt, ahol korábban a ZUM volt) – de nem is akárhogyan, hanem új szintre emelve az egész műfajt. Így a klasszikus tejszínhabos változat mellett az édes zsemlébe kérhetjük az alábbi töltelékeket:

  • Paradicsomszószós húsgolyó
  • Római paradicsomszószos csirke
  • Tőkehalfilé vörös cikóriával
  • Burrata és szardella

Mivel a sült tőkehalfilé-falatokat nem tudtuk megkóstolni (lásd következő pont), így a klasszikus mellé még erre a halas változatra neveztünk be, és nem bántuk meg.

68993108_2621490214536260_5562532236630163456_n.jpg

Mind az édes, mind pedig az édes-sós kombináció meglepően jó volt. A tejszínhabnál ne a klasszikus nyomós, nehéz, zsíros és cukros fehér műhabra gondoljunk, hanem mind ízvilágában, mind textúrájában egy egészen könnyed habra, ami tökéletes párost alkot az édeskés zsemlével.

 69037889_2395692143980130_2009745700379688960_n.jpg

Edoardo Fraioli, a hely megálmodója

Ár: a kicsi 4,5 euró, a nagy pedig 8 euró. A képen a nagy látható.

10. Filetto di baccala

Vagyis sült tőkehalfilé falatkák, amely a Campo de’Fiori környékén lévő Santa Barbara templon árnyékában található Dar Filettaro fő specialitása. Sajnos az ottlétünk alatt éppen szabadságon voltak, és hiába kerestem, nem találtam semmilyen hasonló helyet, ahol ezt a római különlegességet kipróbálhattuk volna, pedig számos gasztrooldal ódákat zengett a helyről és nagyon rá voltunk mi is pörögve. De legalább lesz miért visszatérnünk még az Örök Városba.

10+1. Take away Aperol Spritz

69858788_1270585293120963_2541740780821676032_n.jpg

Mindegyik ételhez tökéletes párosítás az Aperol To Go vagyis az elviteles Aperol Spritz, amit nagyon sok helyen lehet kérni. És hol lenne autentikusabb városnézés közben aperolozni, mint az Örök Városban? Hiszen ha Rómában vagyunk, akkor együnk és igyunk úgy, mint a rómaiak!

 

Tetszett a poszt? Szereted te is felfedezni az ízeket és a különleges ételeket, de nem tudod, hogyan egyeztetheted össze az egészséges életmóddal? Szeretnél jókat enni úgy, hogy közben megőrzöd/eléred a fitt formát és kiegyensúlyozott életmódot? Segítek! Mindennapi gyakorlati tippekért és trükkökért kövess az Instagramon és itt a blogon. Ha pedig úgy érzed, elakadtál az egészséges életmód felé vezető kacskaringós úton, keress bizalommal a sablonmentes@gmail.com email címen, és dolgozzunk együtt.

 69547149_394328181222049_8263511060254818304_n.jpg

A római beszálomó-sorozat következő részében pedig mindent összegyűjtök majd arról, hogy hogyan jártuk be négy nap alatt az Örök Várost kisbabával, hogyan utaztunk ki hárman 1-1 kisméretű hátizsákkal...és még sok minden mást! Ne maradj le, kövesd a blogot és az Insta-oldalamat is!

Források:

 

sablonmentes

Egészséges, aktív életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás elrugaszkodva a sablonoktól – hogy ne váljunk sem a trendek játékszerévé, sem pedig a rutinok rabjává. Mert dogmák és fix elvek szerint élni, táplálkozni látszólag könnyű, hiszen mindig megvan a betanult megoldás, az élet általában nem így működik. Ha unod a sablonos megoldásokat és a diétás zsákutcákat, ha azt szeretnéd, hogy az étel végre ne stressz, hanem tápanyag és öröm forrása legyen, ha szeretnél egy egészségesebb, aktívabb és teljesebb életet élni, akkor jó helyen jársz. Ahogy akkor is, ha attól tartasz vagy azzal ijesztgetnek, hogy a baba születése után vége mindennek, és le kell mondani az egészséges életmódról vagy akár az utazásról - ezek is olyan sablonok, amelyeket érdemes elfelejteni.

Friss topikok

Címkék

ausztria (1) balkán (4) balti (1) belize (1) bevásárlás (1) blog (14) blw (21) burrito (1) costarica (5) dél-afrika (5) dobozolás (1) edzés (2) egészség (1) egészséges életmód (9) egészséges táplálkozás (11) egyiptom (4) életmód (33) elhízás (2) epigenetika (1) ételmód (1) evéslélektan (2) fajitas (1) félmaraton (1) finnország (1) fit (1) fitmom (1) fitness (4) fittanya (1) fussbabakocsival (2) futóbabakocsi (2) gasztrofelfedező (2) gasztrokaland (2) guacamole (1) guatemala (1) gyerekkori elhízás (1) gyerekmenü (1) gyermektáplálás (1) hordozás (1) hozzátáplálás (19) humusz (1) irak (3) irányelv (2) jamaica (1) jordánia (3) jó evő gyerek (2) kacsa (1) kajapakk (2) karantén (1) karanténkonyha (1) karib (1) konzerv (1) közel-kelet (5) közép-amerika (1) lakóautó (8) lakókocsi (10) lesotho (1) libanon (4) liliputi (1) mexikó (4) mozgás (1) muffin (1) nachos (1) nicaragua (1) padlizsán (1) pszichológus (1) receptek (23) reggeli (3) roadtrip (8) róma (2) sablonmentes (73) sablonmentes élet (3) sablonmentes étkezés (9) sablonmentes receptek (6) sablonmentes saláta (1) sablonmentes utazás (10) saláta (5) síelés (1) spárga (1) spenót (1) street food (2) sütőtök (1) szoptatás (1) szváziföld (1) taco (1) tanácsadás (2) terhesség (3) tetősátor (2) tipp (3) toast (1) tunézia (3) usa (4) utazás (52) utazás gyerekkel (41) uzsonna (1) vadkemping (2) válogatós (5) várandósság (1) világjárócsalád (1) yucatán (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása