sablonmentes

Számunkra egy percig sem volt kérdés, hogy (csak) futóbabakocsit szerzünk be a fiunk születése előtt, hiszen ennél jobb, kényelmesebb és praktikusabb módja kevés van annak, hogy szülőként is megőrizzük a formánkat, az aktív és mozgalmas életmódunkat úgy, hogy közben már a gyermekünket is bevonjuk a kezdetektől a mozgás örömébe. De milyen a jó futóbabakocsi? Hol lehet és mennyiért beszerezni? Hol tudunk edzeni? És hogyan lehet félév alatt felkészülni egy félmaratonra? 

2 óra 18 perc - ennyi idő alatt futottuk le két héttel ezelőtt az első közös családi félmaratonunkat hármasban a férjemmel és a fiunkkal. Hihetetlen élmény volt így együtt áthaladni a célvonalon - három évvel azután, hogy egy futóversenyen megismerkedtünk, és egy évvel azután, hogy újrakezdhettem a mozgást a gyermekágy het hetének letelte után. Igaz, a (babakocsis) futással még akkor kicsit várni kellett, de mivel a várandósság során is végig aktív maradtam és tudatosan figyeltem az étkezésre, így alig vártam, hogy újból hatalmas lendülettel és erővel vágjunk bele a (közös) edzésekbe. 

De az is igaz, hogy nem hittem volna, hogy Poldi születése után egy évvel félmaratont fogunk futni így együtt, hiszen annyiszor hallottam, hogy gyerek mellett nem lehet edzeni. Engem viszont ez a verseny ismét megerősített abban, hogy a gyerekek bizony mindenben partnerek, és hogy amire szeretnénk, arra lehet időt szakítani. Az edzés, a (közös) futás nem elvesz tőlünk, hanem hozzánk ad. Mi energikusabbak, fittebbek vagyunk, Poldi pedig úgy nő fel, hogy egy évesen lefutotta élete első félmaratonját velünk. Hatalmas erőt ad a mindennapokban (és a mindennapokhoz!) az a tudat, hogy akkor is elindultunk edzeni, amikor nem aludtunk, fáradtak voltunk vagy nem volt kedvünk, aminek köszönhetően így életem legszebb félmaratonját futhattam együtt azokkal, akiket a legjobban szeretek.

És hogy hogyan készültünk fel egy év alatt a félmaratonra? Milyen babakocsit választottunk és hol szereztük be? Hogyan és hol lehet vele edzeni? Milyen volt a verseny? Milyen hatással van a szoptatásra a sport? 9 pontban mindent igyekeztem összefoglalni azoknak, akik szintén szeretnék folytatni az aktív és egészséges életmódot gyerek mellett – vagyis egészen pontosan a gyerekkel együtt.

1. Fokozatosság

Nagyon sokféle tanáccsal találkoztam azzal kapcsolatosan, hogy szülés után mikor javasolt újrakezdeni a futást, de ez jellemzően 3-4, vagy akár 6 hónap is lehet. Ez természetesen függ az anya futómúltjától, a terhesség alatti életmódtól, a terhesség lefolyásától, a szülés módjától és legfontosabban az orvos, gyógytornász javaslatától. Magát a mozgást általában a 6 hetes kontroll utáni jóváhagyás után és orvosi beleegyezéssel lehet fokozatosan visszaépíteni az életünkbe, viszont a futással sokszor több időt szoktak javasolni.

Én személy szerint úszással, pilatesszel, elipszis gépen végzett aerob mozgással kezdtem újra a mozgást (amit a szülés előtti utolsó napig sem hagytam abba) a 6 hetes kontroll után. A futással és a konditermi edzéssel a kórházi gyógytornász 3 hónapot javasolt várni – úgy is, hogy a várandósság 5-6.hónapjáig futottam, majd egyre csökkenő tempóban kocogtam, végül pedig tempósan gyalogotam. A három hónap letelte után futópadon kezdtem újra laza kocogással, fokozatosan növelve a tempót és a távot. Az első 1-2 hónap csak a visszarázódásról szólt (ami szerencsére könnyen ment, hiszen mind terhesen, mind a gyermekágy 6 hete után heti 3-4x végeztem aerob jellegű edzéseket), így nagyjából szülés után 5-6 hónappal futottam újra nagyobb távokat és tempókat, de semmit nem erőltettem vagy siettettem. Ekkor pedig már (6-7 hónap) körül elkezdhettük használni a futóbabakocsit is.

2. Szoptatás és futás együtt? Igen!

Sajnos a mai napig nagyon sok tévhit kering a szoptatás alatti sportolásról, és sokan ezek miatt a régi, káros sablonok miatt nem mernek belevágni az újbóli mozgásba. Pedig ahogy ebben a cikkemben is részletesen kifejtettem, a sok-sok kutatás mellett talán még több gyakorlati tapasztalat és példa mutatja, hogy a moderált (azaz nem a napi 2órás, versenyszintű) sportolás, amelyet nem is csak a kinézetért, hanem a jó közérzetért és egészségért, feltöltődésért végzünk, inkább pozitív irányban befolyásolhatja a tejtermelést.

Az én személyes tapasztalatom az, hogy 6 hónapos koráig kizárólagosan szoptattam a fiunkat (azaz anyatejen kívül semmit, még vizet sem kapott az első félévben) úgy, hogy közben hetente 5-6x eljártam edzeni (mind erő-, mind pedig állóképességi edzésekre). A tudomány álláspontja is az, hogy az edzés számos módon támogatja az anya jól-létét mind fizikailag, mind mentálisan, mind pedig lelkileg, hiszen

• Csökkenti a stresszt
• Segíti a testúly-kontrollt (azaz formában maradni szülés után vagy formába lendülni)
• Segíthet a szülés utáni depresszió csökkentésében, megelőzésében
• Javítja a csontok erősségét (vagyis lelassítja a csontvesztést a szoptatás alatt!)

Viszont a moderált, mérsékelt, jó közérzetért és általános fittségért végzett (nem verseny)sport NEM befolyásolja:

• A tejtermelést
• Könnyű vagy közepes intenzitású edzés után nem emelkedik a tejsav szintje az anyatejben, és nem befolyásolja a babát sem a tej elfogadásában
• A fontos immunfaktorokat az anyatejben (SIgA, lactoferrin, lysozyme)
• A fontos ásványi anyagokat az anyatejben (kalcium, foszfor, magnézium, kálium, só)
• A makrotápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír) az anyatejben vagy az anyatej energiasűrűségét

Az összes kutatás, amelyet elolvastam mind alátámasztották, amit én is tapasztaltam: az edzés csökkenti a stresszt, növeli a jókedvet, a stressztűrő képességet és az állóképességet, kitartást ad – amelyek újdonsült anyukaként nagyon jól jönnek. Emellett pedig segít formában maradni vagy éppen formába lendülni úgy, hogy közben nem befolyásolja a szoptatást (maximum pozitív irányban).

(A szoptatás alatti egészséges életmódról és az azt övező tévhitekről szóló bejegyzésemet ITT olvashatjátok.)

3. Rugalmasság

A legfontosabb szempont a babakocsis futásnál, hogy a közös edzés mindenkinek öröm legyen: a babának és a szülőnek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy bizony sokkal több kompromisszumra és rugalmasságra van szükség az edzések tervezésekor és kivitelezéskor, mintha egyedül vágnánk neki. Amíg egyedül bármikor és szinte bármerre neki lehet indulni (nagyjából bármilyen időben, például hóban vagy esőben), addig kisbabával sokkal jobban érdemes figyelni előre az időjárásra, arra, hogy a baba ritmusának megfelelő időben induljunk el (kinél mikor: alvásidőben, alvás előtt, alvás után, stb.), hogy olyan útvonalon menjünk, ami nincs mondjuk teli járókelőkkel (mind az ő, mind a mi érdekünkben, hiszen senkinek nem jó a folyamatos ritmusváltás, kerülgetés, és “Elnézést!”-ezés), nem rázza ki az életet a gyerekből, hogy ha esetleg a baba megunná a dolgot, akkor engedjük el az aznapi tervezett távot vagy tempót.

A közeli Gesztenyés-kertben lévő rekortános futókörön futunk a legtöbbször

Én például nem szeretek körpályán futni, de a rekortánon nincsenek hepehupák, emberek, lámpák és padkák, szóval nekem ez volt az elsőszámú komprimusszum, amit megkötöttem, hogy legtöbbször ilyen pályákon edzek, vagy felmegyünk a Normafára. Szerencsére nálunk olyan nem fordult elő, hogy Poldi azt jelezte volna, hogy nem adja éppen a dolgot – szerencsére minden alkalommal szereti a közös futásokat, és szinte mindig alszik is egy nagyot közben, vagy pedig nézelődik. Nálunk nincs szigorú napirend, így a futások időpontja is változó, mikor hogy jön ki, mikor milyen az idő – ebben is sok kompromisszumot kötöttem, hiszen korábban legszívesebben ébredés után, reggel mentem futni.

A Normafás futás végén. Még jó, hogy a BOB terepen is használható (avagy tényleg a babakocsik traktorja/úthengere/Hummerje).

Érdemes szerintem a babakocsis futásnál az egót is elengedni, azaz hogy minél többet, minél gyorsabban fussunk. Nekem az első hónapokban csupán annyi volt a célom, hogy amikor van rá lehetőségünk, tudjunk menni együtt futni egy kényelmes tempóban, nem kergetve nagy célokat (de ahhoz elég legyen, hogy a félmaratont könnyedén tudjuk egy laza tempóban lefutni majd – ez sikerült is a 6:30-as kilométerekkel). Szóval igen, mint mindenben, a futásban is változik sok minden – de az nem, hogy akárhogyan is, de kellő rugalmassággal minden megoldható.

4. Használjunk ki minden időt

Teljesen magunkévá tettem Forrest Gump szellemiségét, és mi is mindenhova futva megyünk, ahova csak lehet: futottunk le védőnőhöz, gyerekorvoshoz, ügyet intézni, mentünk futásból bevásárolni, és a konditerembe is minden alkalommal futóbabakocsival futottunk el. A gyerekkel így is, úgy is egy csomó helyre kell menni, miért ne mehetnénk futva? Ahogy egy jó barátnőm fogalmazott: miért sétálnánk, ha futhatunk is? Ők például a játszóterezéseket foglalták keretbe futással, ahol ráadásul még anya is jót tud nyújtani, saját testsúlyos gyakorlatokat végezni, amíg a gyerek játszik.

Futás kilátással: Prágába is vittük magunkkal a babakocsit

A mindennapok mellett az utazások alatt is minden lehetőséget megragadtunk a közös edzésre. Idegen helyen külön élmény így felfedezni együtt a várost vagy a tájat.

A római vakáció sem lett volna teljes családi futás nélkül. Így még jobb felfedezni a várost.

5. Fő a biztonság: milyen a jó futóbabakocsi?

Egy hétköznapi babakocsival – benne a babával – nem biztonságos a futás, ugyanis az nem rendelkezik azokkal a futó kocsikra jellemző adottságokkal, amelyek elősegítik, hogy az egyenetlen felületű utakon se érje a babát egészségtelen mértékű rázkódás. Ezért fontos egy megbízható és jó állapotban lévő futóbabakocsit beszerezni, amelyek az alábbi tulajdonságaiknak köszönhetően biztonságosak a kicsik számára:

• 3 kerekű
• Fix (vagy fixált) kerekek
• Levegővel töltött nagy kerekek (40 cm körüli átmérő)
• Hatékony felfüggesztési rendszer
• Lengéscsillapító, teleszkóp
• Kerekek közötti távolság (nagy tengelytáv)
• Döntöttebb ülésszög
• Nagy kupola (ami véd naptól, esőtől, szembeszéltől)
• Karpánt és fék

A két legnagyobb és legismertebb, úgymond prémium kategóriájú márka a BOB és a Thule, középkategóriások pedig a Jeep, Trille, Schwinn Arrow.

Azt hiszem, ez a kép tökéletesen szemléleti a "sima" babakocsi és a futóbabakocsi közti egyik legnagyobb különbséget.

6. Hogyan válasszunk babakocsit?

Mivel teljesen biztosak voltunk benne, hogy futni is szeretnénk majd Poldival, ezért nem volt kérdés számunkra, hogy erre alkalmas babakocsit vegyünít nagyon jól elvoltunk babakocsi nélkül, és a mai napig is leginkább csak a futáshoz használjuk a kocsit, egyébként pedig hordozunk. (Egyébként a BOB és a Thule is bővíthető mózeskosárral, így az első félévben is lehet őket SÉTÁLÁSHOZ használni - futni szigorúan hat hónapos kor felett ajánlott.)

Szóval azt tudtuk, hogy futóbabakocsi, de az nagy dilemma volt, hogy melyiket válasszuk. Végül a fiunk születése előtt pár héttel elmentem a Nyári Fruzsiék által szervezett Fuss babakocsival nyílt napra, ahol többféle járgányt is ki lehetett próbálni. Mindegyikkel kocogtam, és lehetőség volt Fruzsiékkal is beszélgetni. Ennek köszönhetően az itt el is dőlt, hogy biztos, hogy BOB márkájú kocsit szeretnénk (legbiztonságosabb, elnyűhetetlen, megbízható, és az árát is tartja), de az sokáig nagy dilemma volt, hogy a fix első kerekű Utility-t vagy a bolygósítható Revolutiont. Mivel futáshoz mindig fixálni kell az első kereket is, másra pedig nem igazán használjuk, ezért végül a fix kerekes Utility lett a befutó. A bolygósítható kerekekkel az is a gond egyébként, hogy sokszor és könnyen tönkremehetnek (főleg egy alacsonyabb árkategóriánál), kotyog, szitál az első kerék, nem lehet vele egyenesen futni erőkifejtés nélkül, ezért így utólag én is a fix kerekes kocsit ajánlanám mindenkinek.

7. Honnan szerezhetjük be?

Poldi születése előtt nem sokkal szereztük be használtan a BOB-ot teljesen újszerű (tökéletes) állapotban, 70-80 ezer forint körüli összegért. A babakocsira a Fuss babakocsival BSI futónagykövet Facebook-csoportban találtam tavaly, mostanra viszont a használt kocsik értékesítésének közvetítő felülete a fussbabakocsival.hu oldal lett, hogy csak megbízható, jó minőségű kocsik cseréljenek gazdát. BOB-ot külföldről tudunk csak újonnan beszerezni, Thule-t viszont bizonyos bababoltokban itthon is lehet már újonnan kapni (~170 ezer forint körüli áron). A BOB Fruzsiék több éves gyakorlati tapasztalata alapján tényleg nagyon megbízható és elnyűhetetlen, ezért ebből a márkából bátran ajánlották, hogy használtan vegyük.

Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy melyik típust válasszuk, hogy tetszeni fog-e egyáltalán a közös futás hosszú távon vagy csak egy fellángolásról van szó, akkor érdemes lehet kölcsönözni Fruzsiéktól, és kipróbálni pár napig.

8. Mikortól futhatunk együtt? És meddig?

A babakocsis futás megkezdésével fontos kivárni a betöltött hat hónapot, és hogy a baba biztonságosan tudjon ülni, tartani magát. Mi is 6-7 hónapos korában kezdtük a közös futásokat, és reméljük, hogy akár 3-4-5 éves koráig lesz rá lehetőségünk – ameddig mindenkinek örömet okoz. A BOB például elég nagy babakocsi, és 32 kg-ig terhelhető (a Thule 34 kg-ig), szóval még pár évig biztos, hogy jó lesz.  

9. Célkitűzés és motiváció

Ha elkezdtük a közös edzéseket és kezdünk belejönni a gyakorlatba, akkor érdemes lehet reális célokat kitűzni magunk elé, amelyek motiválnak a mindennapokban. Ezért is neveztünk be tavasszal a szeptemberiWizz Air félmaratonra, hiszen így megvolt az extra adag motiváció, aminek köszönhetően akkor is elindultunk futni, amikor semmi kedvem nem volt hozzá. Poldi szerencsére mindig élvezi és jól elvan a babakocsiban, így nem volt nehéz összegyűjteni a heti átlag 35 km-t, aminek nagy részét közösen futottuk, de volt, hogy futópadon futottam (a felkészülés hónapjaiban heti átlag 4 futás volt és 1-2 konditermi erősítő edzés, néha uszoda). A szigorú edzéstervet a félmaratonra elengedtem, és annyi hosszú futást sem tudtam beiktatni, mint szerettem volna, de tisztességgel gyűjtöttük minden héten tempóelvárások nélkül a km-eket, aminek köszönhetően a félmaratonon nagyon jól éreztük magunkat, és könnyedén tudtuk lefutni a 21 km-t 6:30-as kilikkel 2 óra18 perc alatt. Ha korábban nem futottunk vagy most kezdjük, akkor tűzzünk ki számunkra elérhető célokat: az első 5, 10 km lefutása, egy óra folyamatos futás, egy 7km-es kis családi verseny…rengeteg cél és esemény közül választhatunk.

10. Verseny

A versenyre nem tűztünk ki semmilyen időcélt – annyit szerettünk volna csak, hogy lefussuk az első közös félmaratonunkat jó hangulatban és könnyedén, és ez sikerült is. A tömeg legvégéről indultunk, nem álltunk be az emberek közé a rajtzóna közepére. Az indulás körüli tumultus így nem volt vészes, és szépen tudtunk utána végig előzni is, jól tudtunk haladni a babakocsival. Nagyon sok szurkolást és jó szót kaptunk mind a pályán a többi futótól, mind pedig a szurkolóktól. Poldi az elején nézelődött, ha zenét hallott, táncolt a kezével, majd a 3. km-nél el is bóbiskolt, és körülbelül egy félórát aludt. Utána pedig nézelődött, mosolygott tovább, szóval szerencsére ő is nagyon jól érezte magát, és simán elvolt ezalatt az idő alatt a kocsiban. Mi a férjemmel körülbelül egy kilométerenként váltottuk egymást a babakocsi mögött, az utolsó 100 méteren viszont együtt toltuk már át a célvonalon.

Szerintem ez az az (idő)táv, amin a gyerek is még jól elvan – hosszabb távú versenyre nem hiszem, hogy beneveznénk. De a következő félmaratonra már el is kezdtük a felkészülést, és két hónap múlva ismét együtt fut a család. Ki lesz még ott a  K&H mozdulj! Balaton félmaratonon novemberben?

 Források: 

• A Fuss babakocsival mozgalom alapítójával, Nyári Fruzsival való beszélgetések 
• Fuss babakocsival weboldal blogbejegyzései (LINK)