A hagyományos hozzátáplálás képe annyira a köztudat részéve vált az elmúlt pár évtizedben, hogy legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy lehet máshogy is. Pedig a tradicionális kanalas-pürés-etetős módszer nem véletlen sokak réme: a kisbabák nagy része ösztönösen utasítja el az etetést, hiszen 6-7 hónapos korukban bizony képesek enni – egyedül is. Ebben támogatja őket a BLW, bizalmat és szabadságot adva a babának.
A régi beidegződéseken és sablonokon nagyon nehéz túllépni. Főleg, ha évtizedek alatt olyan mélyen elraktározódtak a kollektív tudatban, hogy igazából teljesen magától értetődőnek tűnnek, emiatt pedig el sem gondolkozunk rajta, hogy vajon nem szállt-e felettük már az idő vagy egyáltalán, hogy miért is csináljuk így? Popper Péter az egyik könyvében leír egy esetet, mely nagyon jól illusztrálja, hogyan működnek ezek a dolgok. A történet szerint a pszichológusnál először járó hölgy szeretné felakasztani a kabátját, de nem talál fogast. Popper mondja neki, hogy nyugodtan tegye le a kanapéra, mire a nő döbbenten válaszolja, hogy kanapéra kabátot sosem szokás tenni. A pszichológus kérdezi tőle, hogy miért? Erre nem tudta a választ – ezt látta otthon, mindig így csinálták. Popper javaslatára megkérdezi az ő anyját is, aki szintén nem tudta, de végül kiderítették: a háború idején kárpitozott bútorra nem volt szerencsés kabátot tenni a tetvek miatt. Ez az akkor még praktikus dolog fennmaradt évtizedeken át, megszokott családi hagyománnyá, végül tartalom nélküli formalitássá kövülve. Nagyon sok ilyen helyzet, sablon, megszokás vesz körbe minket, amely végül ilyen-olyan hiedelmekben vagy tanácsokban öltenek formát:
- Várandósan kettő helyett kell enni (és hogy mi a tudomány álláspontja? ITT írtam róla részletesen)
- Az edzéstől elapad a tej (hogy miért fontos szoptatás alatt edzeni és figyelni az életmódunkra, ITT olvashatsz többet)
- Szoptatás alatt a sok kalóriától és édességtől lesz sok tej (hogy mit érdemes enni szoptatás alatt, szintén ITT találod)
- Anyaként önzőség magunkkal foglalkozni
- Kisbabával nem lehet utazni (dehogynem....erről ITT, ITT és ITT olvashatsz)
- Ha jön a gyerek, akkor venni kell babakocsit...de biztos, hogy szükségünk van rá? (Hogy miért nem használtunk babakocsit az első félévben, ITT olvashatsz bővebben)
És ilyen az is, hogy a hozzátáplálás az úgy néz ki, hogy püré, bébiétel, műanyag színes kanál (és később tányér), anya etet, a baba pedig vagy készségesen elfogadja, amit a szájába tesznek vagy (sokszor) inkább nem…viszont ez a helyzet kicsit pont olyan, mint a fent leírt kabátos történet. Ez az egész hagyomány egy olyan időből maradt velünk, amikor a világháborúk után a nőkkel akarták megoldani mind a demográfiai, mind pedig a munkaerőpiaci problémákat. Azaz egyszerre kellett volna minél több gyereket vállalni úgy, hogy közben a fiúk mellett a lányok is a bányában...vagyis a gyárban dolgoztak. Erre érdekes módon a hidegháború mindkét oldalán ugyanolyan megoldást találtak, ahogy Balázs Zsuzsanna cikke nagyszerűen rámutat: a csecsemők biológiai ritmusát a termelésnek rendelték alá, azaz innen ered az időre történő szoptatás, és a gyermek mielőbbi elválasztása, a hozztáplálás (túl) korai megkezdése, amikor a babák valóban nem képesek sem önállóan, sem pedig falatos ételeket enni, csak pürét.
Hiába változtak meg azóta a nemzetközi ajánlások (így például a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás ajánlása 2002 óta) és a körülmények, a hagyományokon nehéz változtatni. Pedig a kicsik nem véletlen utasítják el akkor a kanállal/pürével történő etetést olyan sokszor, ha kivárjuk az ajánlott hat hónapot. Ahogy a megfelelő idő elérkeztével a babák képesek önállóan megfordulni, önállóan elkezdeni kúszni-mászni, úgy bizony nagyjából 6 hónapos kor körül természetes módon érnek meg arra is, hogy egyedül tegyék a szájukhoz az ételt és rágják meg azt (az ínyükkel is – a mi fiunknak az első foga egy éves kora után bújt elő, viszont soha nem kapott semmit sem pürésítve). Ezt támogatja a BLW, azaz Baby-Led Weaning, a falatkás hozzátáplálás, amely világszerte egyre ismertebb és népszerűbb a szülők körében, és amelynek alapjairól, filozófiájáról és lényegéről ITT írtam részletesebben.
És hogy miért is döntöttünk emellett a módszer mellett, mit adott nekünk az elmúlt félévben, és miért is gondoljuk, hogy az egyik legjobb döntésünk volt? 10 pontban összeszedtem.
1. Bizalom
Amikor először meséltem a férjemnek erről a módszerről, akkor neki az tetszett meg benne a legjobban, hogy ezzel az egésszel már a kezdetektől bizalmat szavazunk a babának. Megadjuk neki a döntés jogát a saját testét illetően. Megbízunk benne, hogy képes egyedül enni, hogy képes eldönteni, hogy a számára felkínált (egészséges) ételek közül MIT és MENNYIT fogad el. Nem tukmáluk, etetjük, méricskéljük az ételt, hanem hagyjuk, hogy a fiunk ura legyen a saját testével kapcsolatos első döntéseknek.
2. Öröm
Nagyon sokszor hallottam negatív tapasztalatokat a hozzátáplálással kapcsolatosan: a gyerek nem fogad el semmit, válogatós, kínszenvedés, másfél-kétévesen is etetni kell, így a szülők nem tudnak a saját ételükkel foglalkozni. Ez volt az egyik indok, amiért más utat kerestünk…és milyen jó döntés volt! Hiszen minden közös étkezés öröm: öröm nézni, ahogy felfedezi az ízeket, formákat, textúrákat, öröm nézni, hogy milyen gyorsan tanul el tőlünk mindent (evőeszközök), öröm nézni, hogy mennyire élvezi az ételeket, ízeket – annyira, hogy ismerősök, ismeretlen, pincérek, mindenki odajön, hogy kisbabát nem láttak még így és ennyit enni, és hogy öröm ezt nézni. És tényleg, hatalmas öröm neki és nekünk is.
3. Egyszerűség
A BLW egyszerű. Nincsenek hozzátáplálási táblázatok (amelyeknek nincs is semmilyen tudományos háttere sem, és a legtöbb esetben csak felesleges stresszt és terhet rak a szülők vállára), nincs méricskélés, nem kell bébiételt, pépeket, gluténport és hasonló dolgokat beszerezni, nem kell a babának külön főzni és pépesíteni. Hiszen a baba a kezdetektől azt eszi, amit (az ideális esetben egészségesen, változatosan és tudatosan étkező) család, és akkor, amikor a család többi tagja is. Egyszerűségében rejlik a módszer nagyszerűsége.
4. Természetesség
Ez az előző pontból következik. Ha belegondolunk, a bébiételek és turmixgépek megjelenése előtt is valahogy meg tudták oldani a hozzátáplálást. A BLW-ben az elnevezésén kívül semmilyen újdonság nincsen, csak visszatér a hozzátáplálás természetes módjához, miközben támogatja a minél tovább tartó szoptatást is, hiszen az első évben nem célja kiváltani az anyatejet, csak kiegészíteni azt, hiszen ekkor még az anyatej/tápszer a fő tápanyagforrás (6-12 hónapos kor között az energiaszükséglet felét is fedezheti még az anyatej a WHO ajánlása szerint, 12-24 hónapos kor között pedig harmadát - ez a WHO ajánlása, ugyanakkor az első félévben fokozatosan érdemes növelni a szolidok arányát addig, amíg egy éves kor fölött már nagyobb arányba kerülnek). Mi is sokszor azt éreztük, hogy az egész hozzátáplálás annyira magától értetődően és természetesen megy. Természetes volt számunkra, hogy a fiunk velünk együtt eszik, hogy hagyjuk felfedezni és tanulni.
5. Egészséges étkezés
A BLW alapelve, hogy a baba (nagyjából és néhány kivételtől eltekintve) ugyanazt eszi, amit a család. Én ezt az elvet szeretem azzal kibővíteni, amit az egészségesen és tudatosan étkező család, hiszen a cukros, sós, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek, üdítők, de még a gyümölcslevek sem ajánlottak pici babáknak. Viszont sokszor látom, hogy ez a fajta hozzátáplálási mód hatalmas motivációt jelent a családoknak arra, hogy ők is változtassak az étkezési, főzési, elkészítési, tálalási szokásaikon azért, hogy a lehető legjobb, legegészségesebb és természetesebb, otthon készült ételeket kínálják a babának kóstolásra. Éppen ezért érdemes már tudatosan készülni a várandósságra, akkor, és a szoptatás alatt is még inkább figyelni a megfelelő étkezésre, hiszen ilyenkor epigenetikai szinten programozzuk a gyermekeink egészségét. Az első 1000 nap táplálása (a fogangatástól számítva) egész életünkre befolyásolja az egészségi állapotunkat, betegségekre, elhízásra való hajlamunkat, így ezt nem szabad félvállról venni. Mivel küldetésem és célom, hogy a következő generáció egészségesebb legyen, mint mi, ezért hivatásomnak tekintem, hogy minél több családnak segíthessek egészséges étkezési és életmódbéli szokásokat kialakítani. Ha nem tudod, hogy vágj bele, akkor keress bizalommal – örömmel segítek.
6. Közös étkezés
Családi vacsora: mindenki ugyanazt eszi
A BLW-ben a baba a kezdetektől a családi étkezések részesévé válik – nem kell neki külön készíteni vagy külön időpontban előírt mennyiségű pépeket adni. Sőt, éppen ez az egyik legfontosabb ennél a hozzátáplálásnál, hogy mindenbe bevonjuk a picit, aki így nemcsak az ételekkel ismerkedik olyan formában, ahogy azok valóban kinéznek, hanem azzal is, hogy hogyan eszünk. Éppen ezért nemcsak azt érdemes átgondolnunk, hogy MIT eszik a család (és szükség esetén módosítani rajta a baba szükségleteit figyelembe véve), hanem azt is, HOGYAN – hiszen a babák utánoznak, és az utánzás útján tanulnak. Tegyük hát el a telefonokat (és minden egyéb, nem oda illő tárgyat) az asztalról és kapcsoljuk ki a TV-t. Teremtsünk kellemes légkört, amiben egymásra és az ételre koncentrálunk.
A család összetartó erejének fokmérője a közös étkezések száma. Orvosi praxisomban szomorúan tapasztalom, hogy a családok jelentős része kevesebb mint három alkalommal ül le közösen étkezni. Pedig ezek az alkalmak nagyban segítik az egészséges evési magatartás kialakulását.
– írja Pászthy Bea az első ezer nap táplálásáról szóló cikkében a HVG Pszichológia Magazinban. Ugyanebben a kiadványban írja Porkoláb, hogy ha a családtagtok időt fordítanak a közös étkezésekre, akkor lehetőséget teremtenek az együttlétre, szorosabb kötődés kialakulására is – ez pedig jobb kommunikációt és érzelmi biztonságot tesz lehetővé. A további előnyök közé sorolja az együtt töltött, minőségi időt, hogy így nagyobb biztonságban van a gyerek (ez már nagyobb gyermekekre igaz – de ezt pici korban lehet megalapozni), a szokásminták átadását és a boldogabb, egészségesebb gyerekeket, hiszen akik együtt esznek a családdal, jóval több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kisebb a nassolás és a gyermekkori elhízás aránya is ezekben a családokban.
7. Környezettudatosság
Nincs szükség külön étkészletre: a gyerek is abból, azzal eszik, amivel a család. Na jó, a pálcikát még gyakorolni kell...de kanállal már 11 hónapos kora óta egyedül eszik, a villát pedig most, 13 hónaposan egész ügyesen használja.
Kiemelt és sokat tárgyalt téma napjainkban – szerencsére. Egyre többen igyekeznek csökkenteni az ökolábnyomukat, figyelnek arra, hogy kevesebb szemetet termeljenek, kevesebb műanyagot használjanak. Szerintem ebben is nagy segítség lehet a BLW, hiszen nincs szükség gyerek-étkészletet beszerezni a tálaktól az evőeszközökig, hiszen az első hónapokban az etetőtálcára ajánlott letenni a falatokat (a tányér elvonhatja a figyelmet, főleg a gyerekmintás, színes változatok, amiket legtöbbször csak játéknak néznek). Miután már jól megtanult enni Poldi, 10-11 hós kora körül már abban a porcelán (törékeny) tálban tettük le elé a zabkását, azzal a fém kanállal, amellyel mi is eszünk, majd ezután ugyanazt a lapostányért, kisvillát is. Itatóspohárnak azt használjuk legtöbbször, amelyből kiskoromban én is ittam 29 évvel ezelőtt, illetve még egyet beszereztünk utazásokhoz, amiből nem folyik ki. Turmixgépünk sincs, így feleslegesen azt sem kellett beszerezni. Valamint kisüveges bébiételeket sem kell venni – ezekkel kapcsolatosan nagyon-nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy 6 hónap alatt károsan ajánlják ezek fogyasztását! (WHO: A bébiételek nagy része árthat a babáknak)
8. A tanulás, fejlődés és felfedezés szabadsága
Nem véletlen utasítja el olyan sok kisbaba azt, hogy kanállal etessék. Ez igazából egy teljesen természetes reakció (amivel nagyon sok szülő találkozik, és sokan ilyenkor kezdenek megismerkedni a BLW-vel), hiszen 6 hónapos koruk körül/után a babák ösztönösen tudják, hogy képesek egyedül is enni. Ugyanúgy, ahogy maguktól tanulnak meg átfordulni hasról-hátra, hátról-hasra vagy ahogy maguktól kezdenek el kúszni-mászni akkor, amikor eljön az ideje, ugyanígy képesek bizony az önálló étkezésre is. A kisbabák a legnagyobb felfedezők, akiket a világ megismerése és a kíváncsiság, tanulási és fejlődési vágy hajt előre ösztönösen. Ezeket segíti a BLW kibontakoztatni, támogatva a piciket abban, hogy egyedül fedezzék fel a különböző ételek formáit, ízeit, illatait, textúráit úgy, ahogy azok vannak. Ez azt is lehetővé teszi, hogy úgy ismerik meg a brokkolit, répát vagy a húsokat, ahogy kinéznek, hiszen nincsenek pürékbe rejtve, így később sem fog meglepetést okozni nekik, hogy melyik étel micsoda.
9. Kimozdulás? Nem gond!
Római vakáció kisbabával: egyszerű volt megoldani az étkezéseket az Örök Városban is
Poldi születése után is folytattuk az aktív, jövős-menős, utazós életmódunkat. Jártunk a tengerentúlon, Prágában, Rómában, a nyáron pedig sok hétvégét töltöttünk a Balatonon, és itthon is könnyen és örömmel mozdulunk ki vele étterembe, különféle programokra. A legjobb ,hogy soha nem kell azon aggódnunk, hogy hol, mit fogunk tudni neki venni, adni, hogy lesz-e lehetőség bébiétel-melegítésére, hogy mivel kössük le addig, ameddig mi eszünk. Hiszen azt és akkor eszi, amit és amikor mi – és így leginkább az ételek, ízek felfedezése köti le. Nagyon kevés olyan helyet tudok elképzelni, ahol ne tudnánk olyan ételt kérni, adni neki, ami nem lenne megfelelő. Ha más nem, akkor egy kis kenyeret, pitát, tortillát vajjal, zöldséget, gyümölcsöt, rántottát, illetve vészhelyzetre mindig van nálunk banán.
10. Példamutatás
Közös étkezések: a legfontosabb a példamutatás
Legyél olyan, amilyennek a gyermekeidet szeretnéd látni, és egyél úgy, ahogy a gyermekeidet szeretnéd enni látni: ez a két fő mottónk Poldi születése óta. Emiatt sem hagytuk abba az egészséges életmódot, az edzést, ezért is futunk babakocsival is, és ezért figyelünk még jobban és tudatosabban az étkezésünkre. Szeretnénk, ha úgy none fel, hogy az egészséges táplálkozás számára természetes és magától értetődő, hogy már pici korától egészséges viszonya van az étkezéshez. Ne felejtsük, hogy a gyerekek utánzás útján tanulnak, és soha nem azt fogják követni, amit mondunk, hanem azt, amit teszünk. Együnk tehát úgy, ahogy a gyermekeinket szeretnénk enni látni, és máris a lehető legtöbbet tettük meg azért, hogy a következő generáció egészségesebb lehessen.
Érdekel a BLW, de kevés az információd róla? Szeretnél jobban elmélyedni a BLW alapjaiban, hátterében? Szeretnéd, ha egészségtudatosabban táplálkozna a családotok? Hamarosan megjelenik az első olyan magyar nyelvű átfogó, tudományos kutatásokon és gyakorlati tapasztalaton alapuló BLW-s ebook, amelyben nemcsak magyar anyukák szólalnak meg, de a második része az egészséges életmód alapjairól szól, amelyeket minden BLW-zni tervező családnak tudni érdemes, sok-sok színes és könnyen elkészíthető receptötlettel. Ne maradj le róla, iratkozz fel MOST az előjegyzési listára a sablonmentes@gmail.com email címen, hogy az elsők között értesülj a megjelenéséről (tervezetten szeptember végén-október elején), és a tiéd lehessen 15%-os megjelenési kedvezménnyel.
Addig pedig kövesd a blogot és az Insta-oldalamat, ahol napi szinten frissülő tartalommal, tippekkel és persze egészséges receptötletekkel és #blwinspiriációval várlak sok szeretettel!
Források:
